A POLGÁRI FEGYVER ÉS LŐSZERVIZSGÁLAT RENDELETI, JOGI HÁTTERE

 

31/2006. (VI. 1.) GKM rendeletet

a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, a hatástalanított fegyverek, továbbá a lövőkészülékek vizsgálatára.

(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki:

a) a Tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,

b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. C .I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,

2. részes állam: azon országok, amelyek az Egyezménynek aláíró felei, vagy ahhoz csatlakoztak,

3. C .I.P. Állandó Iroda: a C.I.P. titkársága,

4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérőváltozása a hengeres furathoz képest,

5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedékenergiát adó lőszer,

6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását - benne a maximális gáznyomás értékét - egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,

7. fegyver fődarab: fegyver fődarabnak tekintendők a fegyverek csövei, váltócsövei, betétcsövei, váltódobjai, zárszerkezetei és az ezeket egybefogó tokszerkezet,

8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,

9. gyártó: aki Magyarországon fegyvert, lőszert, illetve lövőkészüléket készít,

10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,

11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,

12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,

13. ismételt vizsgálat: az első és az időszakos vizsgálattól eltérő okból végzett felülvizsgálat,

14. kaliber (űrméret, öb): a fegyvercső belső átmérőjének névleges mérete,

15. kaliberjel: egy adott lőszerfajta C.I.P. által elfogadott megnevezése,

16. kartácslőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke legfeljebb 2 mm átmérőjű szemcséket tartalmaz,

17. kröseres gáznyomásmérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,

18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,

19. lőszer: lőszer körébe tartozik még a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszer,

20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,

21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket - a huzagoláshoz hasonlóan - forgó mozgásra kényszeríti,

22. sima cső: olyan fegyvercső, amely hosszának legalább 2/3 részében kör keresztmetszetű,

23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,

24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,

25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszermennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,

26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,

27. újratöltött lőszer: működtetett lőszer hüvelyének felhasználásával készített lőszer,

28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.

Általános rendelkezések

3. § (1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.

(2) A bemutatás kötelezettsége terheli:

a) a Magyar Köztársaság területén történő gyártás esetén a gyártót,

b) lőszerek kereskedelmi célú újratöltése esetén a szerelést végzőt,

c) más államból a Magyar Köztársaság területére történő behozatal esetén - ha a terméken nem található elismert próbajel - a magyar forgalomba hozót,

d) a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyverek esetén az engedéllyel rendelkező használót.

4. § Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha

a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva;

b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.

5. § (1) A vizsgálat célja, hogy a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve a lőszer működése megfelel-e e rendelet előírásainak.

(2) A vizsgálat történhet e rendelet szerinti egyedi és típusjóváhagyó vizsgálattal.

6. § (1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).

(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.

7. § (1) Már használatban lévő fegyvert a Korm. r. 38. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább 10 évenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni. A lövőkészüléket kétévenként kell újbóli vizsgálatra bemutatni (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).

(2) A fegyvert, valamint a lövőkészüléket a javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és a biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően vizsgálatra kell bemutatni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a javítást végzőt terheli.

8. § Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen a Magyar Köztársaság által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) található, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.

Egyedi vizsgálat

9. § (1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),

b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,

c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,

d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.

(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.

(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.

10. § (1) Már használatban lévő fegyvert új fegyverként kell vizsgálni, ha

a) azon nincs elismert próbajel;

b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;

c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.

(2) Ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor, ha azt

a) a fegyver tulajdonosa kéri,

b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi.

11. § A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

12. § Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.

13. § A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz

a) leírását,

b) kategóriáját,

c) kaliberjelét,

d) gyártási számát,

e) gyártó országát,

f) gyártóját,

g) típusát,

h) érvényességének lejártát.

14. § A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.

Magyar fegyvervizsgálati próbajelek

15. § (1) A fegyver fődarabok előzetes (nem kötelező) vizsgálatának próbajele:

1. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgáló lőpróbának alávetett fődarabokat.

(2) A gyérfüstű "nitro" lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

2. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(3) A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:

3. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.

(4) A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:

4. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.

(5) A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:

5. számú próbajel

Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A festéklövő fegyverek vizsgálatának próbajele:

6. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.

(7) A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek vizsgálatának próbajele:

7. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.

(8) Az időszakos vagy ismételt vizsgálat próbajele:

8. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.

(9) A próbajelek elhelyezését a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni.

(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

16. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.

(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel "X" alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az "X" jel a próbajel mellé üthető be.

Egyes fegyverek és lövőkészülékek típusjóváhagyó vizsgálata

17. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:

a) a gyártó az adott típusból sorozatgyártásra felkészült,

b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,

c) rendelkezésre állnak a késztermék átvételi vizsgálataihoz szükséges ellenőrző- és mérőeszközök,

d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.

(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhet az a

a) fegyver,

aa) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm , hossza legfeljebb 15 mm ,

ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm , de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,

ac) amely csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmas egyszer használható szerkezet;

b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;

c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;

d) légfegyver - beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is -, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;

e) kartácslőszert lövő rövidcsövű fegyver.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.

18. § (1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:

a) összeállítási rajz,

b) darabjegyzék,

c) a fokozott igénybevételnek kitett elemek alkatrészrajza,

d) a gyártástechnológia vázlatos leírása,

e) a minőségbiztosítási rendszer vonatkozó részei.

(2) A vizsgálatokat 5 darabon kell végrehajtani a következők szerint:

a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata,

b) az előírt méretek vizsgálata,

c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),

d) a működési biztonság vizsgálata,

e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha ennek határértéke van előírva),

f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.

(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.

(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát - későbbi összehasonlítás céljából - megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.

19. § A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező neve és székhelye, továbbá képviselőjének neve és címe,

b) a lőfegyver, légfegyver vagy lövőkészülék fajtája és a típus megjelölése,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),

d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajel,

e) a tanúsítvány érvényessége idő- vagy darabszám korlátozással.

20. § (1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.

21. § (1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy márkajelét,

b) a típus megjelölését,

c) a kaliberjelet,

d) a gyártási számot,

e) a típusjóváhagyó próbajelet.

(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:

a) fegyverekre, betétcsövekre és lövőkészülékekre:

9. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt fegyvereket és lövőkészülékeket.

b) riasztó- és légfegyverekre:

10. számú próbajel

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában felsorolt fegyvereket.

22. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.

23. § (1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.

(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

24. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítványt visszavonja, ha

a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg e rendelet előírásainak,

b) a legyártott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől.

25. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

26. § Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.

Fegyverek szemléje

27. § (1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló

a) a bemutatott fegyvert szemrevételezéssel megvizsgálja,

b) ellenőrzi azon az elfogadott próbajelek meglétét,

c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.

(2) Megfelelés esetén a Vizsgáló kiállítja a 13. § szerinti tanúsítványt.

Hatástalanított fegyver vizsgálata

28. § (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. Ha a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, akkor a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.

(2) Amennyiben a fegyver minden hatástalanítási előírásnak megfelel, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.

(3) A hatástalanítás próbajele:

11. számú próbajel

Színházi fegyverek vizsgálata

29. § A színházi fegyvereket a gáz- és riasztófegyverekhez hasonló vizsgálatnak kell alávetni.

Kereskedelmi lőszerek vizsgálata

30. § Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.

31. § Egy tétel megengedett legnagyobb darabszáma:

a) központi gyújtású lőszerekből 500 000 db,

b) peremgyújtású lőszerekből 1 500 000 db.

32. § A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyar Köztársaságban elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.

33. § A gyártott tételek vizsgálata a következők szerint történik:

a) mintavétel;

b) a legkisebb csomagolási egység vizsgálata;

c) a lőszerek szemrevételezése;

d) a méretek vizsgálata;

e) a csappantyú érzékenységének vizsgálata;

f) a gáznyomás vagy a torkolati energia vizsgálata (attól függően, hogy melyik az előírt érték);

g) a működési biztonság vizsgálata;

h) a sebesség mérése és a mozgásmennyiség kiszámítása (csak acélsörétes lőszereknél).

34. § (1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.

(2) A legkisebb csomagolási egységen a következő megkülönböztető jelzések meglétét kell vizsgálni:

a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele;

b) a lőszer megnevezése, kaliberjele;

c) a lövedéktípus jelölése;

d) a lövedéktömeg feltüntetése;

e) a gyártott tétel (sorozat) sorszáma;

f) a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél az újratöltésre utaló felirat;

g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;

h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;

i) szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténynél a kilőtt anyag jelölése;

j) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.

(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.

Egy adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálata, próbajel használata

35. § (1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.

(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.

36. § Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:

a) a csomagolás és az azon előírt jelzések készülhetnek ideiglenes eljárással;

b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.

37. § (1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.

(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy

a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,

b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett - kisebb gáznyomást elviselő - fegyverből.

38. § (1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.

(2) A típusvizsgálat során a Vizsgáló az eddig meghatározottakon túl a következőket vizsgálja:

a) rendelkezésre állnak-e a lőszerek méretvizsgálatához szükséges hitelesített mérőeszközök;

b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;

c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;

d) rendelkezésre állnak-e a biztonságos működés vizsgálatához szükséges fegyverek;

e) a gyártó berendezései biztosítják-e az egyenletes minőségben történő gyártást;

f) a mérőműszerek használatához megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek.

(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.

39. § (1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.

(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.

(3) A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni.

A lőszervizsgálat próbajele:

12. számú próbajel

(4) Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a 18. melléklet II/16. pontjában felsorolt feltételek csak részben állnak rendelkezésre.

40. § A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

41. § (1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.

(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.

(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.

Csővizsgáló lőszerek vizsgálata

42. § Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32-34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:

a) egy gyártási tétel darabszáma 3000 darabnál kevesebb is lehet,

b) a mintavétel mennyisége gáznyomás vizsgálathoz 10 db,

c) szemrevételezéssel és méretvizsgálattal a tétel 100%-át kell vizsgálni,

d) a működési biztonságot kereskedelmi fegyverekkel is vizsgálni kell,

e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),

f) a csomagolás legyen eltérő az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerétől,

g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,

h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,

i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,

j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,

k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását - a peremgyújtású töltények kivételével - elektromechanikus eljárással kell mérni,

l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,

m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.

Felülvizsgálat

43. § (1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.

(2) A felülvizsgálat részei:

a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;

b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;

c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.

(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.

(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.

(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.

Szakvélemény gyártási kérelemhez

44. § A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.

45. § (1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:

a) mintapéldány minden gyártani kívánt fegyvertípusból,

b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása - amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe -, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,

c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,

d) összeállítási rajz,

e) Összeszerelési technológia,

f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,

g) a kész fegyver méretellenőrzéséhez rendelkezésre álló mérőeszközök,

h) lőtér a fegyverek kipróbálásához,

i) megfelelő képzettségű szakemberek a fegyver ballisztikai vizsgálataihoz,

j) a fegyverhez használható lőszer kaliberjele.

(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.

(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.

46. § Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17-19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.

47. § Lőszergyártási kérelemhez szakvéleményt a 35-38. §-nak megfelelően kell kiadni.

Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM rendelet és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.

49. § E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott tanúsítványok érvényességi idejét nem érinti.

50. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

51. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

 

1. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

 

A Magyar Köztársaság fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek

 

AUSZTRIA

Ideiglenes próba - simacsövű és kombinált fegyverek (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Feketelőporos fegyverek végleges vizsgálata - minden típus (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Füstnélküli lőporos vizsgálata minden olyan fegyvernek, amely füstnélküli lőporos töltények kilövésére vannak szánva (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

A lőfegyver selejtezése (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Fokozott vizsgálat simacsövű fegyverekre (fakultatív) (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Lőszer-ellenőrzési jel (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Bizonyos fegyverek és robbanó-töltettel működő hordozható készülékek vizsgálati jele (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

Simacsövű, acélsörétes fegyverek vizsgálati jele (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)

 

BELGIUM

Revolver

Próba fekete lőporral

Cső és váz

Forgódob

Próba füstnélküli lőporral

Cső, váz forgódob

Öntöltő pisztoly

Próba füstnélküli lőporral

Cső és a próbának alávetett darabok

"Flobert" töltények vagy revolvertöltények kilövésére szolgáló pisztolyok

Próba fekete lőporral

Cső

Próbának alávetett darabok

Próba füstnélküli lőporral

Cső és a próbának alávetett darabok

Külföldi fegyverek

Cső és a próbának alávetett alkatrészek

Közönséges próba

Fokozott próba

Katonai fegyverek

Cső

Próbának alávetett alkatrészek

A keményre edzett alkatrészeket a következő bélyeggel lehet jelölni

Lőfegyver selejtezése

Közönséges

Zárócsavar

Cső

Kötelező próba

Simacsövű elöltöltős

Fokozott

Cső

Zárócsavar

Ideiglenes, fakultatív próbája a csőnek

Kötelező próba

Simacsövű hátultöltős

Cső és zárszerkezet

Közönséges

Fokozott

Próba fekete lőporral

Cső

Zárszerkezet

Szobakarabély

Próba füstnélküli lőporral

Cső és a zárszerkezet

Kötelező vizsgálat

Huzagolt csövű puska és karabély

Cső és zárszerkezet

Lőszerellenőrzés jele

Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája

Simacsövű fegyver acélsörétes próbája

CSEHORSZÁG

A prágai Vizsgálóállomás azonosító bélyege

Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája

Kézi gázfegyverek lőszereinek ellenőrzési jele

Elöltöltő lőfegyverek egyedi próbája fekete lőporral

Hátultöltő simacsövű fegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral

Simacsövű fegyverek fokozott próbája

Hátultöltő huzagolt csövű fegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral

Expanzión alapuló fegyverek és készülékek homologációs próbája

Lőszerellenőrzés jele

Lőporellenőrzés jele

Mindenféle lőfegyver ismételt próbája

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

FINNORSZÁG

Próba füstnélküli lőporral

Próba fekete lőporral

Fokozott próba

Lőszerellenőrzés jele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

OROSZORSZÁG

Fegyverek és lőszerek próba bélyege Ijevsk-i Vizsgálóállomás

Fegyverek és lőszerek próba bélyege Klimovsk-i Vizsgálóállomás

Fegyverek és lőszerek próba bélyege Krasnozavodsk-i Vizsgálóállomás

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

FRANCIAORSZÁG

Fakultatív próbák

Készreszerelt csövek: közönséges próba

Készreszerelt csövek: kétszeres próba

Készreszerelt csövek: háromszoros próba

Kötelező próbák

Fegyverekhez hasonló készülékek típusvizsgálat

Készreszerelt puskák: próba fekete lőporral

Kiegészítő bélyeg a szállításra kész kipróbált fegyvereken

Készreszerelt puskák: közönséges próba füstnélküli lőporral

Készreszerelt puskák: fokozott próba füstnélküli lőporral

Hosszú, huzagolt csövű fegyverek próbája

Hosszú, huzagolt csövű fegyverek ismételt próbája

Készreszerelt puskák: ismételt próba fekete lőporral

Közönséges ismételt próba füstnélküli lőporral

Fokozott ismételt próba füstnélküli lőporral

Rövidcsövű fegyverek próbája

Rövidcsövű fegyverek ismételt próbája

Lőszerellenőrzés jele

Lőfegyverek selejtezési jele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

CHILE

Lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája

Lőszerellenőrzés jele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

NAGY-BRITANNIA

A cső ideiglenes próbája (Vizsgálóállomás London/Birmingham)

Végleges próba füstnélküli lőporral

a mechanizmusra

Végleges próba füstnélküli lőporral

a csőre

Végleges próba fekete lőporral

Különleges fokozott próba

Ismételt próba

Lőszerellenőrzés jele

Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

Megjegyzések:

Az üzemi nyomás, amelyre a fegyvert kipróbálták tonna/négyzethüvelyk értékben mérve a csövön is jelölésre kerül.

Például: 3 Tons

A névleges kaliber és a töltényűr hosszát ugyancsak jelölik a csövön. Például: 12 2"."

 

NÉMETORSZÁG

Végleges próba, fekete lőporral

Végleges próba, füstnélküli lőporral

Fokozott próba, füstnélküli lőporral

Olyan fegyverek próbája, amelyek a szilárd lövedéktől eltérő anyagot lőnek ki

Ismételt vizsgálat

A különböző vizsgáló állomások megkülönböztető bélyegei

Lőszerek ellenőrző jelei

Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő készülékek vizsgálati bélyege

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

OLASZORSZÁG

A Gardone-i Vizsgálóállomás azonosító jele

Végleges próba fekete lőporral

Végleges próba füstnélküli lőporral

Fakultatív, fokozott próba füstnélküli lőporral

Járulékos bélyeg a kipróbált fegyvereken szállításra kész állapotban

Lőszerellenőrzés jele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

SPANYOLORSZÁG

Az EIBAR-i Vizsgálóállomás megkülönböztető jele

Elöltöltő fegyverek feketelőporos próbája

Hátultöltött csövek próbája fekete lőporral (fakultatív)

Hátultöltött simacsövű fegyverek kötelező próbája füstnélküli lőporral

Hátultöltött simacsövű fegyverek kiegészítő próbája füstnélküli lőporral

Pisztolyok és szobakarabélyok próbája (a szokásosan használt lőporral)

Huzagolt csövű fegyverek kötelező próbája

Külföldi fegyverek próbajele, amelyeken nincs CIP által elismert jel

Lőszerellenőrzés jele

Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbajele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

SZLOVÁKIA

Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája

Elöltöltő lőfegyverek egyedi próbája fekete lőporral

Hátultöltő lőfegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral

Lőfegyverek fokozott próbája

Egyéb fegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája

Lőszerellenőrzés jele

Lőporellenőrzés jele

Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája

 

2. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálata

(1) A lőpróba előtti szemrevételezéskor a következőket kell vizsgálni:

a) A fegyveren a következő jelzések megléte (tartós módon és olvashatóan):

aa) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;

ab) azonosítási szám a tokon és minden cserélhető fődarabon;

ac) a kaliberjel a 17. melléklet táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;

ad) fekete lőporos töltény kilövésére alkalmas fegyveren a "csak fekete lőporral" felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén.

b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási-hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

ba) kovácsolási redő, hosszirányú karc, repedés a csőben;

bb) folytonossági hiányok (pl. zárvány);

bc) szerszámmegakadás nyomai a csőben vagy a töltényűrben;

bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra < 1,8 ?m, a csőben Ra < 1,0 ?m felületi érdesség megengedett;

be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;

bf) szabad szemmel látható horpadások vagy hullámosság a csőfuratban;

bg) korróziónyomok és tisztítással el nem távolítható szennyeződések;

bh) a csövek, csőkampók, csősínek helytelen szerelése vagy hibás forrasztása.

c) Meg kell vizsgálni, hogy

ca) a lőfegyver nem kelti-e más tárgy benyomását;

cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.

(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.

a) Nem fordulhatnak elő a következő hibák:

aa) kifogástalan felhúzást nem biztosító zárszerkezet;

ab) nehézkes zárolás, nem biztonságos reteszelés;

ac) félautomata fegyverek adogató és ürítő szerkezetének hibás működése;

ad) nem hatásos biztosító(k);

ae) töltés során véletlen elsülés;

af) az ütőszeg(ek) mozgása nem akadálytalan,

ag) az ütőszerkezet felhúzott állapotában az ütőszeg(ek) kiáll(nak) a tűzfal szintjéből;

ah) az ütőszeg(ek) feje vagy furata sorjás;

ai) az elsütő szerkezet hibásan működik;

aj) revolvereknél a dob bizonytalanul vagy hibásan működik.

b) Az elsütő erő - sportfegyverek kivételével - ne legyen kisebb az alábbi értékeknél:

Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül)	9,8 N
Rövid fegyverek, felhúzott kakassal	9,8 N
Rövid fegyverek, revolverezéssel	39,2 N

Sportfegyvereknél a szakág technikai szabályzatát kell betartani, ezt a Vizsgáló nem vizsgálja.

(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.

A fegyver jellegétől függően a következő méreteket kell vizsgálni:

a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél

aa) a töltényűr legnagyobb átmérőjét	P1
ab) a töltényűr hosszát	L3
ac) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál	H2
ad) a töltényűrben levő vállkúp szögét	?
ae) a peremfészek mélységét	R vagy E
af) a huzagolásba bevezető kúp előtti átmérőt	G1
ag) a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszögét	i
ah) a hüvelyszáj síkja (H2) és a huzagolás kezdete közötti távolságot	G
ai) a cső átmérőjét az ormózatok között	F
aj) a cső átmérőjét a barázdák között	Z

Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.

b) Központi gyújtású sörétes lőszerek kilövésére szolgáló simacsövű fegyvereknél

ba) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt	D
bb) a töltényűr hosszát	L
bc) a töltényűr átmérőjét a tűzfaltól L távolságban	H
bd) a peremfészek mélységét	T
be) az átmeneti kúp szögét	?1
bf) a cső belső átmérőjét	B

c) Peremgyújtású lőszerek kilövésére szolgáló fegyvereknél

ca) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt	P1
cb) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál	H2
cc) a töltényűr teljes hosszát	L3
cd) a töltényűr hosszát a vállig	L1
ce) a peremfészek mélységét	R
cf) az ormózatok átmérőjét a csőben	F
cg) a barázdák átmérőjét a csőben	Z

Amelyik kalibernél F=Z, ott értelemszerűen ezt a méretet kell vizsgálni.

d) lövőkészülékeknél

da) a töltényűr teljes hosszát	L3
db) a peremfészek mélységét	R
dc) a cső furatának átmérőjét	F=Z
dd) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál	H2

Megjegyzés: A betűjelek értelmezéséhez a 17. mellékletben található ábrákat kell alapul venni.

(4) A zárolási hézag vizsgálata. Ennek meghatározója típustól függően:

a) peremes töltényűrnél az R mélység;

b) hornyos palackos töltényűrnél az L1/P2 és L2/H1 méretek közötti ? kúp;

c) hornyos hengeres töltényűrnél az L3 hossz;

d) Magnum töltényeknél a gyűrűs rész (ütközőperem) E mélysége;

e) sörétes töltényeknél a peremfészek T mélysége.

A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:

a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30 mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén

aa) ha a megengedett nyomás Pmax em < 3800 bar	0,15 mm
ab) ha a megengedett nyomás Pmax em > 3800 bar	0,10 mm

b) Pisztolynál, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, központi gyújtású

ba) hornyos hüvelyű palackos töltények esetén	0,20 mm
bb) hornyos hüvelyű hengeres töltények esetén	0,30 mm
bc) egyéb töltények esetén	0,30 mm
c) Revolvernél, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, és központi gyújtású	0,25 mm

d) Hosszú simacsövű, sörétes töltényt lövő fegyvernél

da) félautomata rendszer esetén	0,35 mm
db) egyéb rendszer esetén	0,20 mm
Billenőcsövű fegyvernél a próbalövés után a tűzfal és a csőfar közötti hézag legfeljebb	0,10 mm

e) Peremgyújtású töltényt működtető fegyvernél

ea) ha a megengedett gáznyomás Pmax cr < 1900 bar, vagy a legnagyobb energia az előírt érték	0,20 mm
eb) ha a megengedett gáznyomás Pmax cr 1900 és 2500 bar között van	0,15 mm
ec) ha a megengedett gáznyomás Pmax cr > 2500 bar	0,10 mm

f) Néhány amerikai eredetű hornyos lőszer kalibernél - konstrukciós megfontolásból - a legnagyobb méretű lőszer a legkisebb méretű töltényűrbe helyezve túlnyúlik a csőfar síkján. Ezeknél a zárolási hézag a túlnyúlás nagyságával megnövelt, a) pont alatt megadott érték lehet.

Ezen kaliberjelek felsorolása és a megengedett értékek a 22. mellékletben találhatók.

A zárolási hézagot a töltényűrbe helyezett megfelelően kialakított idomszerrel, sima billenőcsövű fegyvereknél a hézagot hézagmérővel kell vizsgálni.

 

3. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek csővizsgáló lőpróbája

Megjegyzés: A Magyar Közlönyben föléhúzással jelölt szöveget technikai okokból aláhúzással jelenítjük meg.

Lőpróbára bocsátani csak a lőpróba előtti vizsgálatokon megfelelt, kész vagy fehérkész állapotú fegyvereket szabad.

A többcsövű fegyverek minden csövét, a revolverek minden töltényűrjét alá kell vetni csővizsgáló lőpróbának.

Ha egy fegyver fokozottan igénybevett alkatrészeivel előzőleg már végrehajtottak lőpróbát, a kész fegyvert csak abban az esetben kell ismételten lőpróbának alávetni, ha azt illesztéssel (az egymáshoz csatlakozó alkatrészek méreteinek megváltoztatásával) szerelték.

(1) Simacsövű, sörétes töltényt lövő fegyverek lőpróbája.

Minden csőből két csővizsgáló töltényt kell működtetni, amelyek gáznyomása

a) az első mérőhelyen - a töltényűrben - eléri a vonatkozó szabványban a vizsgált kaliberre megadott 1,3 Pmax, növelt nyomású töltények kilövésére alkalmas fegyver esetén az arra megadott 1,3 Pmax értéket, nyomásszórása pedig kielégíti a 19. mellékletben a csővizsgáló töltényekre meghatározott követelményeket;

b) a második mérőhelyen - a csőfar síkjától 162 + 0,5 mm-re - a töltény átlagos legnagyobb gáznyomása legalább 500 bar, és megfelel a következő egyenlőtlenségeknek:

Megjegyzések:

1. k 3n értékei és S n kiszámításának képlete a 19. mellékletben találhatók.

2. A lőpróbához lehetőleg olyan töltényeket kell használni, amelyek az előzőekben ismertetett két feltételt egyidejűleg teljesítik, de a vizsgálat elvégezhető két darab az első, és egy darab a második mérőhely feltételét kielégítő töltény segítségével is.

3. A csővizsgáló töltényekhez kaliberenként ajánlott ólomsörét mennyiségek és ajánlott sörétméretek a 23. mellékletben találhatók.

(2) Simacsövű, acélsörétes töltényeket lövő fegyverek lőpróbája.

Az alkalmazott acélsörétek méretétől függően a vizsgálati előírások a következők:

a) 12/70 kaliberű, legfeljebb 3,25 mm , 16/70 kaliberű, legfeljebb 3,0 mm illetve 20-as kaliberű, legfeljebb 2,6 mm átmérőjű acélsöréttel töltött lőszer bármelyik, az (1) pont szerint bevizsgált fegyverből működtethető, kiegészítő vizsgálat nem szükséges.

b) 12-es kaliberű, 3,25-4,0 mm-es, illetve 20-as kaliberű, 2,6-3,25 mm-es acélsöréttel töltött lőszer kilövésére szolgáló fegyverek vizsgálatánál 3 darab olyan acélsörétes vizsgálólőszert kell működtetni, melyeknek

ba) gáznyomása az első mérőhelyen kielégíti a növelt nyomású töltényre előírt 1370 bar, a második mérőhelyen az ide előírt 500 bar értéket;

bb) a vizsgáló lőszerbe töltött acélsörétek átmérője 12-es kalibernél 4,6 mm , 20-as kalibernél 3,8 mm ; a sörétek keménysége 80 és 110 HV1 közötti;

bc) a lövedék torkolati impulzusa (mozgásmennyisége) 12/70 kalibernél legalább 15 Ns, 12/73 és annál nagyobb kalibernél legalább 17,5 Ns, 20/70 kalibernél legalább 12 Ns, 20/76 kalibernél legalább 14 Ns;

bd) a lövedék kezdősebessége 12 kalibernél < 430 m/s, 20/70 kalibernél < 410 m/s, 20/76 kalibernél < 430 m/s legyen.

c) A b) pontban megadottnál nagyobb, de a vizsgáló lőszerét meg nem haladó méretű acélsörétekkel töltött lőszerek kilövésére szolgáló fegyverek vizsgálatát a b) pontban leírtakkal azonosan kell végrehajtani, továbbá meg kell győződni arról, hogy a fegyver legfeljebb 0,5 mm szűkítésű hosszú choke-kal rendelkezik.

d) Minden csőből három belövőtöltényt kell kilőni.

e) A b) és c) pont szerint vizsgált fegyverekbe be kell ütni az acélsörétes vizsgálat próbajelét is.

(3) Huzagolt csövű és egyéb fegyverek lőpróbája.

A huzagolt csövű fegyverek lőpróbáját olyan csővizsgáló töltényekkel kell végrehajtani, amelyeknek átlagos legnagyobb gáznyomása és nyomásszórása kielégíti a 19. mellékletben leírt követelményeket.

Ha a lőszernek nem a gáznyomása, hanem a lövedék mozgási energiája az előírt érték, akkor a fegyvervizsgáló tölténynek a 19. melléklet energiára vonatkozó előírásainak kell eleget tennie.

A lőpróba során a következő darabszámú csővizsgáló töltényt kell működtetni:

a) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerének megengedett legnagyobb gáznyomása Pmax em > 1900 bar elektromechanikus eljárással mérve (vagy peremgyújtású lőszereknél Pmax cr > 1800 bar kröseres eljárással mérve): legalább kettőt;

b) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerének megengedett legnagyobb gáznyomása Pmax em <1900 bar (vagy peremgyújtású lőszereknél Pmax cr <1800 bar): legalább egyet;

c) pisztolyokból gáznyomástól függetlenül: legalább kettőt;

d) revolverekből és olyan fegyverekből, amelyeknél a töltényűr nem alkot egy darabot a csővel: töltényűrönként legalább egyet;

e) ha a vizsgált fegyver kereskedelmi lőszerére az Emax energia az előírt: legalább kettőt;

f) többcsövű fegyverek lőpróbája esetén csövenként az előzőekben meghatározott mennyiséget;

g) poligoncsövű fegyverekből két tombak (CuZn10) lövedékű töltényt;

h) riasztópisztolyokból öt, -revolverekből tölténydob furatonként két töltényt.

Ha a fegyver a csővizsgáló lövést elviselte, de működési hiba jelentkezett, akkor ismételt próbát kell végrehajtani kereskedelmi lőszerek működtetésével a 4. számú melléklet szerint.

(4) Meghatározott energiájú fegyverek egyedi vizsgálata.

Azon fegyverek vizsgálatát, amelyekhez a lövedék megengedett legnagyobb mozgási energiáját a Fegyvertörvény vagy a Kormányrendelet írja elő, az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) meg kell mérni 10 lövedék tömegét analitikai mérlegen, és meg kell határozni az átlagos lövedéktömeget: m.

b) lövéssel meg kell határozni 10 lövedék sebességét a csőtorkolattól 1 méter távolságra: v

c) meg kell határozni az egyes lövedékek energiáját E i , majd a 10 lövedék átlagos energiáját E 10 az

képlet segítségével.

d) az egyedi energiák (E i ) középértékéből ( E 10 ) és a statisztikai számokból ( k 3,10, S 10 ) számított érték nem lehet nagyobb a megadott értéknél.

Ha a mozgási energiát egyetlen fegyverre kell meghatározni, az eredmény akkor felel meg:

a) a megengedett 7,5 joule-nak, ha a vizsgált fegyver egyidejűleg kielégíti az alábbi két összefüggést:

E 10 < 8 joule ,

E 10 + k 3,10 . S 10 < 8,5 joule

Amennyiben a 7,5 joule határérték meghatározására típusvizsgálatnál kerül sor, tehát öt fegyver energiáját kell vizsgálni, az előzőekben ismertetett egyedi feltételek teljesülése mellett az 5 energiaértéket átlagának még az alábbi összefüggést is ki kell elégíteni

E 5,10 < 7,5 joule

b) a megengedett 15 joule-nak, ha a vizsgált fegyver egyidejűleg kielégíti az alábbi két összefüggést:

E 10 < 16 joule

E 10 + k 3,10 *. s 10 < 17 joule

 

4. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő új fegyverek lőpróba alatti és utáni vizsgálata

(1) A lőpróba során a következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) elcsettenés ("csütörtök");

b) nem szándékolt lőszerműködés a fegyver zárásakor;

c) több töltény egyidejű működése többcsövű fegyverekben;

d) a töltényhüvely túlzott megszorulása, ha akadályozza a kivetést;

e) csappantyú lyukadás, vagy a csappantyú kiesése.

Ha a felsorolt hibák valamelyikénél feltételezhető, hogy azt a csővizsgáló töltény okozta, a vizsgálatot kereskedelmi töltényekkel meg kell ismételni. Ekkor a hiba nem fordulhat elő.

(2) Szemrevételezéssel, illetve méréssel vizsgálni kell, hogy a fegyver - különösen a fokozottan igénybe vett alkatrészek - nem rongálódtak-e meg a lőpróba során.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) a fegyver biztonságát befolyásoló bármilyen deformáció a csőben vagy a töltényűrben;

b) a cső kitágulása vagy megnyúlása, beleértve a hullámosságot is;

c) a csősínek vagy a csőkampók forrasztásának felválása;

d) a zárszerkezet alkatrészeinek megrongálódása vagy deformációja;

e) repedések a cső és a töltényűr külső vagy belső felületén, illetve a fegyver teherviselő alkatrészein;

f) meghibásodott vagy működésképtelenné vált biztosító, felhúzó és elsütő, töltő és ürítő-, illetve zárszerkezet; dobforgató szerkezet.

Ha a csővizsgáló lőpróba eredménye alapján kétség merül fel a fegyver, illetve fokozott igénybevételnek kitett alkatrészeinek szilárdságát illetően, akkor újabb lövést kell csővizsgáló tölténnyel leadni.

(3) Azok a fegyverek, amelyeket a lőpróba előtti vizsgálat (2. számú melléklet) megállapításai alapján nem engedtek lőpróbára, vagy a lőpróba utáni vizsgálatkor hibásnak bizonyultak, csak a hibák kijavítása után kerülhetnek ismételten vizsgálatra. Ebben az esetben a teljes vizsgálatot meg kell ismételni.

 

5. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálatai

(1) A megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata:

A következők legyenek jól olvashatóan, tartós módon feltüntetve a fegyveren:

a) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;

b) a gyártási szám;

c) a kaliberjel (lásd 20. melléklet);

d) a "CSAK FEKETE LŐPORRA" felirat magyarul vagy a C.I.P. tagországok valamelyikének nyelvén. Ilyenkor a felhasználó részére érthető módon meg kell adni a megengedhető legnagyobb lőportöltet és lövedéktömeg nagyságát grammban (a 21. melléklet szerint).

(2) Szemrevételezéssel az anyaghibákat és a szilárdságot befolyásoló egyéb hibákat kell vizsgálni. Nem fordulhatnak elő:

a) repedések, hosszanti karcok, dudorok vagy egyéb anyaghibák a cső belső és külső felületén;

b) karcok, repedések a zártesten vagy záródugón;

c) forrasztási hibák.

(3) A működési biztonság vizsgálata során minden típusnál vizsgálni kell a gyújtófurat állapotát, az nem lehet sorjás.

Revolvereknél ezen kívül vizsgálni kell a tölténydob szabad forgását, a kakas bekattanását és a forgódob helyes beállását is.

(4) A méretvizsgálat során új elöltöltős fegyvereknél a gyártó által megadott rajz szerinti méreteket kell vizsgálni. A cső névleges mérete feleljen meg a rajta feltüntetett kalibernek, a gyújtófurat átmérője legfeljebb 1 mm lehet.

 

6. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő új fegyverek csővizsgáló lőpróbája

Lőpróbára csak a lőpróba előtti vizsgálaton megfelelőnek minősült fegyverek kerülhetnek. Az összeszerelt fegyverrel akkor is végre kell hajtani a csővizsgáló lőpróbát, ha a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészeket (cső, zár) előzőleg már vizsgálták. Többcsövű fegyver minden csövéből, revolvernél a tölténydob minden furatából egy-egy lövést kell leadni.

(1) A csővizsgáló lőpróba etalon lőporral - melynek mennyisége a normális használatnál megengedett mennyiségnek mintegy kétszerese -, valamint az egyes kaliberekre meghatározott növelt tömegű ólomlövedékkel történik. Az etalon lőpor fizikai-kémiai jellemzői, hitelesítésének eljárása feleljenek meg a 21. mellékletben leírtaknak. Az egyes kaliberekre előírt lőportöltet és a vizsgáló lövedék tömegének előírása is a 21. mellékletben található.

(2) A lőpróba előkészítésének előírásai:

a) Simacsövű fegyver töltésekor ügyelni kell arra, hogy a betöltött lőpor ne nyomódjon össze, a filcfojtás alatt legalább 20 mm magas tér maradjon. A filcfojtás 10 mm vastag legyen, erre kerül 2,5 mm átmérőjű sörétekből az előírt tömegű lövedék.

b) Huzagolt csövű fegyverek töltésénél sörétek helyett ólomlövedéket (vagy golyót) kell a töltetre helyezni.

c) Revolverek és más olyan fegyverek esetében, amelyekbe a kétszeres mennyiségű lőportöltet nem fér bele, a lőporkamrát a lehető legnagyobb mennyiségű lőporral töltve, a lövedéknek a lőportöltetre történő rányomásával kell a csővizsgáló gáznyomást elérni.

 

7. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Elöltöltő fegyverek lőpróba utáni vizsgálata

A csővizsgáló lőpróba után a fegyvert az 5. melléklet 2. és 3. szakasza szerint ismét vizsgálatnak kell alávetni; károsodás vagy méretváltozás nem fordulhat elő.

Nem megfelelőnek kell minősíteni a fegyvert a következő hibák előfordulása esetén:

a) a cső bármilyen alakváltozása,

b) a kampók, csősínek forrasztásának leválása,

c) repedés a cső külsején vagy belsejében, illetve a záródugón,

d) a gyújtómechanizmus sérülése.

Ha a hibák megítélésénél kételyek merülnek fel, a Vizsgálónak jogában áll egy ismételt csővizsgáló lövést leadni és ezután a vizsgálatot megismételni.

 

8. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Hátultöltő használt fegyverek egyedi vizsgálata

A hátultöltő használt fegyverek időszakos egyedi vizsgálata megegyezik az új fegyverek 2. mellékletben leírt, lőpróbát megelőző vizsgálatával, a következő eltérésekkel:

a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szemrevételezésnél a gyártásból adódó hibák (pl. kovácsolási redők, szerszám-megakadási nyom, megmunkálásból eredő karcok, csősínek helytelen szerelése, stb.) helyett a fegyver igénybevételéből, esetleges helytelen használatából vagy karbantartásából eredő hibákat kell kiszűrni.

b) A (2) bekezdés a) pontja szerinti működési biztonság vizsgálatánál a fegyver használata alatt esetlegesen keletkezett hibákat kell kiszűrni. A meg nem engedett hibák azonosak a 2. melléklet (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakkal.

c) A használt fegyverek méretvizsgálatánál el lehet tekinteni a kúpszögek vizsgálatától, de fokozottan vizsgálni kell a zárolási hézag nagyságát.

d) Amennyiben a cső súlyának, hosszának vagy a choke csőtorkolat felőli méretének vizsgálatából megállapítható, hogy a tulajdonos a fegyver csövét megváltoztatta, a fegyvert újként kell vizsgálni a 2., 3., és 4. mellékletnek megfelelően.

Ha a vizsgálatkor a Vizsgáló olyan hibát észlel, amely alapján kétségbe vonható a fegyver biztonságos működése, jogában áll a 3. melléklet szerinti csővizsgáló lőpróbát, majd az azt követő, a 4. melléklet szerinti vizsgálatokat végrehajtani.

Ha a tapasztalt hiányosság nem veszélyezteti a fegyver biztonságát, csak működési zavart okoz, a Vizsgálónak jogában áll a fegyvert kereskedelmi lőszer működtetésével kipróbálni. A 4. melléklet szerinti vizsgálatokat ebben az esetben is végre kell hajtani.

 

9. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A próbajelek elhelyezése

A vizsgálaton megfelelt fegyverek fokozott igénybevételnek kitett alkatrészein a próbajelet jól látható helyen és módon, az alkatrész károsítása nélkül kell elhelyezni a következő részegységekbe:

a) Revolverek esetén

aa) a csőbe,

ab) a vázba,

ac) a forgódobba.

b) Olyan fegyverek esetén, amelyekben a töltényűr és a cső nem egy darabból áll

ba) a csőbe,

bb) minden töltényűrbe,

bc) a zárszerkezetbe.

c) A többi fegyver esetén

ca) mindegyik csőbe (azonos kaliberű csövek esetén megengedett csak az egyik csőbe)

cb) a zártestbe, illetve a tokba.

cc) a zárszerkezetbe.

A próbajel konkrét helyét a Vizsgáló fenti szempontok figyelembevételével választja ki.

 

10. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusjóváhagyó vizsgálatok

(1) A megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata a következőkre terjedjen ki:

a) a gyártó azonosító jele;

b) a típus megnevezése (ez ne legyen összetéveszthető más, azonos kaliberjelű - típusjóváhagyáson megfelelt, kereskedelmi forgalomba került - eszközével);

c) lövőkészülékek esetén annak osztálya (lásd 11. melléklet);

d) az alkalmazható lőszerek szabványos kereskedelmi megnevezése;

e) gyártási szám;

f) minden jelzés jól olvasható legyen.

(2) A vizsgálatra átadott eszközöknél a következő méreteket kell vizsgálni:

a) a csőfurat és a töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet táblázataiban az adott kaliberjelre előírt értékeknek;

b) a terhelésnek kitett és a működtető elemek méretei feleljenek meg az átadott rajzdokumentációnak;

c) új kaliberjelű eszközök vizsgálatánál - ha azok méretei a 17. melléklet táblázataiban nem szerepelnek - minden méretet a gyártó által átadott rajzdokumentáció szerint kell vizsgálni. Ilyenkor azt is vizsgálni kell, hogy a töltényűr méretei hogyan illeszkednek az eszközhöz javasolt hüvelytöltények méreteihez.

(3) A lőpróbát a következőképpen kell végrehajtani:

A vizsgálat előtt a fegyvereket vagy lövőkészülékeket és a vizsgáló lőszereket legalább 24 órán át 15 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni.

A vizsgálatkor típustól függően az alábbi darabszámú töltényt kell működtetni:

a) kis töltényűrrel rendelkező fegyverekből, melyeknél a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm és hossza legfeljebb 15 mm , illetve a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm , hajtótöltetét csak a gyúelegy képezi és torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule, 5 db csővizsgáló töltényt;

b) betétcsövekből 2 db a kaliberjelhez előírt csővizsgáló töltényt;

c) egyszeri használatra alkalmas fegyvereknél 5 db fegyverből egy-egy kereskedelmi töltényt;

d) lövőkészülékekből 10 db csővizsgáló töltényt; ennek hiányában a lőpróbát a legerősebb kereskedelmi tölténnyel és egy olyan "lövedékkel" kell végrehajtani, amelyik a tervezett felhasználás során használt legnehezebb rögzítőelem kilövésekor fellépőnél 15-16%-kal nagyobb igénybevételt hoz létre. Dugattyús lövőkészüléknél a legnehezebb dugattyút kell használni;

e) vágóhídi lövőkészülékekből 10 db, a kereskedelmi hüvelytölténynél nagyobb nyomást adó töltényt, és a legnehezebb kilőhető elemet;

f) a legfeljebb 6 mm átmérőjű hüvelytöltények kilövésére szolgáló riasztó-, valamint kartácslövő fegyverekből 5 db csővizsgáló töltényt; revolverek esetén a tölténydob minden furatából 2 db töltényt.

(4) A lőpróba után vizsgálni kell, hogy a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek nem károsodtak-e a vizsgálat során.

A következő hibák nem fordulhatnak elő:

a) törés vagy repedés;

b) megnyúlás;

c) dudor;

d) egyéb jelentős hiba.

e) Az egyszeri használatra alkalmas fegyvereken a lövés által okozott deformációk vagy repedések nem veszélyeztethetik a fegyver kezelőjét.

(5) A működési biztonság vizsgálata során a következőket kell vizsgálni:

a) a biztosítók hatásosan működnek-e töltés, ürítés és kezelés közben;

b) ütődések hatására a fegyver vagy a lövőkészülék nem működhet el (vizsgálatát lásd a 11. mellékletben);

c) a markolat kézhez illő-e, a lőszereket könnyen lehet betölteni, az elsütést könnyen lehet végrehajtani;

d) nem tökéletes zárás (reteszelés) esetén ne lehessen lövést leadni;

e) a működtetett hüvely, illetve a működtetett hüvelyeket tartalmazó vagy az üres tár legyen könnyen kivehető a fegyverből;

f) a nem működtetett töltények ürítése, illetve működtetett és éles töltényeket vegyesen tartalmazó tár kivétele nem jelenthet veszélyt a kezelőre.

Ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgálatok során tapasztalt valamelyik hibát a lőszer okozta, a vizsgálatot nem kell megismételni.

 

11. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Lövőkészülékek és egyes típusvizsgálattal minősíthető fegyverfajták különleges vizsgálatai

Megjegyzés: A Magyar Közlönyben föléhúzással jelölt szöveget technikai okokból aláhúzással jelenítjük meg.

1. Lövőkészülékek vizsgálatai

1.1. A lövőkészülékek működési elvük alapján két csoportba sorolhatók:

a) közvetlen belövő, amelyben a hajtótöltet (lőpor) energiáját közvetlenül a rögzítő elemnek (pl. szegnek) adja át;

b) közvetett belövő, beverő, amelyben a hajtótöltet energiáját egy vagy több - működéskor a lövőkészüléket el nem hagyó közdarab (dugattyú) - segítségével adja át a rögzítő elemnek.

1.2. A lövőkészülékek felosztása és teljesítmény szerinti osztályba sorolása sebességméréssel történik. Az ehhez szükséges eszközök:

a) 8 + 0,3 g tömegű, 6 mm átmérőjű, ogivál csúcsos mérőlövedék,

b) 1,5 mm vastag, 230 MN/mm 2 szakítószilárdságú lemez átlövéshez (pl. alumíniumötvözetből),

c) sebességmérő készülék egy méter bázistávolsággal.

A lövedék sebességmérését a 19. mellékletben leírtak szerint kell végrehajtani a következő feltételek mellett:

a) a lövőkészüléket a függőlegesen álló rögzített lemezhez kell szorítani, hogy a mérőlövedék üsse át a lemezt;

b) a sebességet a lövőkészülék csőtorkolatától egy méterre kell meghatározni, az első keret a lemeztől 0,5 m-re, a második 1,5 m-re legyen.

Az osztályba soroláshoz tíz lövésből álló lövéscsoportot kell leadni, és a kapott eredményekből a 19. mellékletben leírt értékelési eljárások segítségével ki kell számítani a mért sebességek átlagát ( v 10 ), szórását ( s 10 ), a várható legnagyobb egyedi sebességet ( V max ) és az átlagos mozgási energiát ( E 10 )

A kapott eredmények alapján kell a lövőkészüléket osztályba sorolni az alábbiak szerint:

"A" osztályúak azok a lövőkészülékek, melyeknél a kilőtt mérőlövedék átlagsebessége v 10 < 100 m/s, és a tételből várható legnagyobb egyedi sebesség V max < 110 m/s, vagy a következő feltételek teljesülnek: 100 m/s < v 10 < 160 m/s, V max < 176 m/s, és E 10 < 420 J

"B" osztályúak azok a lövőkészülékek, amelyek a következő feltételeknek tesznek eleget:

100 m/s < v 10 < 160 m/s, és E 10 > 420 J, vagy v 10 > 160 m/s és V max > 176 J.

Megjegyzések:

a) A teljesítmény-szabályozós lövőkészülékeket a legnagyobb teljesítménynek megfelelő osztályba kell sorolni. Ha egy lövőkészülékhez több dugattyú és több cső tartozik, a méréseket mindegyikkel el kell végezni; az osztályba sorolás a legnagyobb sebességérték alapján történik.

b) Azon lövőkészülékek, amelyek egy vagy több - a lövőkészüléket rendeltetésszerűen el nem hagyó - alkatrészt hoznak mozgásba, olyan reteszelő szerkezettel rendelkezzenek, amelyik képes ezeket a sebességmérés folyamán is hatásosan megállítani.

c) A sebességmérés során megszoruló dugattyút ki szabad cserélni, a mérés új dugattyúval folytatható. A dugattyú törése meg nem engedett hiba.

d) A lövőkészülékek lőpróbái során visszarúgás vagy detonáció nem megengedett.

1.3. Az osztályba soroló lőpróba után a lövőkészülékek elégítsék ki az alábbi követelményeket:

a) A lövőkészüléket ne lehessen működtetni megfelelő erővel való megtámasztás nélkül; ez az erő - a lövőkészülék súlyát nem számítva - súlyának másfélszerese, de legalább 50 N legyen; kivéve a kalapácsütéssel indított lövőkészülékeket.

b) A lövőkészüléket ne lehessen működtetni, ha csőtengelye és a munkafelületre húzott merőleges közötti szögeltérés nagyobb

a. 15°-nál az olyan "A" osztályú lövőkészülékek esetében, amelyeknél v 10 > 100 m/s,

b. 7°-nál a "B" osztályú lövőkészülékek esetében.

c) A "B" osztályú lövőkészülékek legyenek ellátva olyan védőpajzzsal, amelyik védi a kezelőt a repeszektől, illetve a munkafelületből kipattanó részektől; a védőpajzs pereme a csőtengelytől legalább 50 mm távolságra legyen.

d) A védőpajzsnak fel kell fognia egy hegy nélküli, szabadon repülő, 400 m/s sebességű rögzítő-elemet (mérőlövedéket).

e) A védőpajzzsal ellátott lövőkészülék nem működhet, ha a védőpajzsot eltávolítják.

f) A biztosítók akadályozzák meg a lövést, ha a lövőkészüléket leejtik, vagy ha a lövőkészüléket a munkafelületre nyomják, de nem sütik el.

g) A biztosítókat csak segédeszköz felhasználásával lehessen kiszerelni vagy hatástalanítani; a biztosítók kiiktatása esetén a lövőkészüléket ne lehessen működtetni.

h) A lövőkészülékkel nyílt térbe lőni csak különleges elem beiktatásával lehessen.

1.4. A lövőkészülékek biztonságát ejtési próbával is vizsgálni kell.

A vizsgálathoz lőportöltet nélküli hüvelytöltényeket kell használni, az ejtés 500x500x30 mm méretű, vízszintesen fekvő kazánlemezre történjen.

A lőportöltet nélküli hüvelytöltényekkel töltött lövőkészüléket 1,5 m magasból 12-szer, 3 m magasból 3-szor kell a kazánlemezre ejteni.

A lövőkészülék tájolását (a becsapódás várható szögét) a konstrukciótól függően kell megválasztani, de mindkét magasságból legalább egy ejtést úgy kell végrehajtani, hogy a lövőkészülék függőleges csőtengellyel, csőtorkolattal lefelé csapódjon a kazánlemezre.

Minden ejtés után vizsgálni kell, hogy

a) a lövőkészülék működőképes maradt-e; ha szükséges, a sérült alkatrészek a következő ejtés előtt kicserélhetők;

b) látható-e szabad szemmel az ütőszeg nyoma a csappantyún, illetve a hüvelyfenéken, vagy elműködött-e a csappantyú, illetve a gyúelegy.

Az "A" osztályú lövőkészülékeknél, ha a függőlegesen a csőtorkolatra történt ejtés után az ütőszeg látható nyomot hagyott, kiegészítő ejtési próbát kell végrehajtani 3 méterről a legerősebb tölténnyel és a legkönnyebb rögzítőelemmel töltve, ugyanilyen módon tízszer; eközben a lövőkészüléknek nem szabad működnie.

 

12. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Vágóhídi lövőkészülékek különleges vizsgálatai

A vágóhídi lövőkészülékeknek a 10. melléklet (3) bekezdés szerinti szilárdsági vizsgálatánál minden lövést egy legalább 100 mm vastag, 60 + 5 Shore keménységű gumilapra kell leadni.

10 lövés után csillapító elemet lehet cserélni, utána a vágóhídi lövőkészüléket ötször üresen, majd ötször a legerősebb kereskedelmi tölténnyel töltve el kell sütni.

A 10. melléklet (4) bekezdés szerinti lőpróba utáni vizsgálat a következőkkel egészül ki:

a) vizsgálni kell, hogy az ütőszeg a szerkezetben maradt-e,

b) a hüvelyszájnál megengedett rövid hosszirányú repedésen kívül nem keletkezett-e más, meg nem engedett repedés,

c) nem fordult-e elő meg nem engedhető gázkifúvás a zárszerkezetnél.

A 10. melléklet (5) bekezdés szerinti működési biztonság vizsgálatához, a szerkezethez gyártott leggyengébb töltényt, vagy lőpor nélküli töltényt kell használni.

A vágóhídi lövőkészülékek vizsgálatai során megengedett a töltények vagy a töltényekkel töltött tár kiemeléséhez célszerszám használata.

A vágóhídi lövőkészülékek ejtési próbáját a következők szerint kell végrehajtani:

a) a próbához a szerkezetbe a leggyengébb kereskedelmi töltényt kell tölteni;

b) a vágóhídi lövőkészüléket 1,5 m magasból 3 alkalommal kell a torkolat síkjára merőlegesen az 500x500x30 mm méretű kazánlemezre ejteni úgy, hogy becsapódáskor a cső tengelye és a lemez síkjára emelt merőleges által bezárt szög 15°-nál kisebb legyen;

c) minden leejtés után meg kell győződni arról, hogy a hüvely fenekén, illetve a csappantyún nem keletkezett-e szabad szemmel látható benyomódás, vagy nem következett-e be elsülés.

Ha a szerkezet vízszintesen esik le, az ejtést figyelmen kívül kell hagyni.

 

13. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Riasztófegyverek különleges vizsgálatai

Először azt kell vizsgálni, hogy a fegyver kielégíti-e a riasztófegyverekre meghatározott alábbi kritériumokat:

a) a fegyverben csak lövedék nélküli töltényt lehet működtetni;

b) a fegyverben van olyan szerkezeti elem, amelyik megakadályozza szilárd lövedékű lőszer betöltését;

c) a fegyver töltényűrje riasztótöltény méretű.

A 3., illetve 10. melléklet szerinti lőpróba és a 4., illetve 10. melléklet szerinti lőpróba utáni vizsgálat előírásai a következőkkel egészülnek ki:

a) meg kell győződni arról, hogy a csővizsgáló lövés hatására a cső nem dugult be;

b) típusvizsgálat esetén a működési biztonság vizsgálatát egylövetű riasztó fegyverekből 10 db, revolverekből tölténydob furatonként 3 db kereskedelmi töltény elsütésével kell végrehajtani; eközben vizsgálni kell a fegyver szabályos működését, majd a lövések befejezése után meg kell győződni arról, hogy a fegyver csöve nem dugult el;

c) dugulás esetén - tisztítás után - a próbát kétszeres mennyiségű tölténnyel meg szabad ismételni, de ekkor dugulás már nem fordulhat elő.

 

14. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Kartácstöltényt lövő fegyverek különleges vizsgálatai

Kartácslövő fegyverek azok a rövidcsövű fegyverek, amelyek csak kartácslövedék kilövésére szolgálnak. A kartács olyan fémdarabokból - többnyire golyókból - áll, amelyek átmérője (legnagyobb mérete) nem haladja meg a 2 mm-t.

A kartácslövő fegyver kialakítása olyan legyen, hogy töltényűrjébe más lőszert ne lehessen behelyezni és működtetni.

A kartácslövő fegyverek működési biztonságát pisztoly esetében 5 db, revolver esetében dobfuratonként 2 db kereskedelmi töltény kilövésével kell vizsgálni; ez alatt e fegyver zavartalanul működjön, és a cső ne duguljon el.

Csődugulás esetén tisztítás után a próbát kétszeres mennyiségű tölténnyel meg szabad ismételni, de ekkor dugulás már nem fordulhat elő.

 

15. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusjóváhagyással forgalmazott fegyverek és lövőkészülékek időszakos vizsgálata

A típusvizsgálattal jóváhagyott eszközökből - e rendelet 12., illetve 14. §-ának megfelelően - a kiadott szakvélemény érvényességi idejének lejártakor időszakos vizsgálatot kell végrehajtani.

Az időszakos vizsgálatot a 10. mellékletben leírt vizsgálatokkal, továbbá a rendelet 9. §-a szerint őrzött mintával történő összehasonlítással kell elvégezni.

A lövőkészülékekkel végre kell hajtani az osztályba soroló lőpróbát és az ejtési próbát a 11. melléklet szerint, vágóhídi lövőkészülékekkel pedig a 12. melléklet szerinti vizsgálatokat.

Riasztófegyverek esetén vizsgálni kell, hogy a 13. mellékletben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak-e, majd el kell végezni a melléklet szerinti vizsgálatot.

Amennyiben a rendelet 14. §-ának megfelelően a felhasználó hoz vizsgálatra lövőkészüléket, azt a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálatnak kell alávetni, de nem kell végrehajtani az osztályba soroló vizsgálatot.

 

16. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Típusvizsgálattal minősíthető, de nem sorozatban gyártott fegyverek vagy lövőkészülékek egyedi vizsgálata

Ha típusvizsgálattal minősíthető fegyverek vagy lövőkészülékek valamelyikét nem sorozatgyártásban állították elő, akkor azokat a típusjóváhagyó vizsgálattal azonos vizsgálatnak kell alávetni a 10., 11., 12., 13. és 14. mellékletnek megfelelően, de a következő eltérésekkel:

A csővizsgáló lőpróba során

a) a kis töltényűrrel rendelkező fegyverből csak két csővizsgáló, vagy két legerősebb (legnagyobb torkolati energiát adó) kereskedelmi töltényt,

b) lövőkészülékből két csővizsgáló vagy két legerősebb töltényt,

c) a legfeljebb 6 mm átmérőjű peremgyújtású riasztótöltényt lövő pisztolyból két, revolverből tölténydob-furatonként egy csővizsgáló töltényt,

d) vágóhídi lövőkészülékből egy, a kereskedelmi tölténynél nagyobb nyomást adó töltényt kell működtetni.

Az osztályba sorolás vizsgálatait a vizsgálatra bemutatott tételből 10 darabonként egy lövőkészülékkel kell végrehajtani, de az ejtési próbát minden darabbal el kell végezni.

Riasztófegyverek egyedi vizsgálata esetén a biztonságos működés vizsgálatát pisztolyok esetében öt, revolverek esetében a tölténydob minden furatából két kereskedelmi töltény kilövésével kell végrehajtani.

 

17. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Kézilőfegyverek és lőszereik méretelőírásai és a lőszerek megengedett gáznyomás vagy energia értékei

E melléklet tartalmazza a lőfegyverek és lövőkészülékek töltényűrjeinek megengedett legkisebb, az ezekhez használt lőszerek, töltények megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a lőszerekben megengedett legnagyobb gáznyomás, illetve a lövedékek megengedett legnagyobb energiájának előírásait.

Megjegyzések:

1. A méretek és betűjelek rendszere azonos a C.I.P-ben használt jelekkel.

2. A C.I.P. az egyes kaliberjelek adatait rendszeresen felülvizsgálja és szükség szerint helyesbíti, továbbá nyilvántartásba veszi az országok által bejelentett új kaliberjelű lőszerek és fegyverek adatait. E melléklet a C.I.P. 2002. évi XXVII. üléséig elfogadott és jóváhagyott értékeket tartalmazza.

3. A táblázatok csak a biztonság szempontjából lényeges méreteket tartalmazzák. Egyes típusoknál az üresen hagyott méretadatok azért hiányoznak, mert a töltényűr vagy a töltény az általánostól eltérő kialakítású (például hengeres hüvelyű pisztolylőszereknél elmaradnak az átmeneti kúp méretei, a hüvelytöltényeknél nincsenek lövedékméretek).

4. A megengedhető legnagyobb gáznyomás értékei a legtöbb kaliberjelhez elektromechanikus mérési módra lettek meghatározva. Kröseres eljárással kizárólag a peremgyújtású lőszerek minősítő vizsgálatát szabad végezni. Egyes esetekben a legnagyobb gáznyomás helyett a legnagyobb energia értékét kell meghatározni. A gáznyomásmérés és az energiaszámítás eljárásának leírása a 19. mellékletben található.

1. Huzagolt csövű golyós fegyverek lőszereinek méret-, nyomás- és energiajelei, a jelek értelmezése.

1.1. Méretjelek

Hornyos lőszer

Peremes fenékrész (változatok)

Magnum fenékrész

1. ábra

Megjegyzés:

A sörétes lőszerek kivételével ugyanazokat a méretjeleket alkalmazzák minden típusnál.

1.2. A méretjelek értelmezése

Hosszméretek, méretek mm-ben
L1	a hüvelyfenék síkja és a vállkúp kezdete (P2 átmérő) közötti távolság
L2	a hüvelyfenék síkja és a hüvelynyak kezdete (H1 átmérő) közötti távolság
L3	a hüvely teljes hossza
L4	a hüvelyfenék síkja és a lövedék G2 átmérője közötti távolság
L5	a hüvelyfenék síkja és a lövedék F átmérője közötti távolság (az ábrán és a táblázatokban nem fordul elő)
L6	a töltény teljes hossza
L3+G	a töltény tölthetőségének egyik jellemző mérete, ahol L3 a hüvely hossza, G a töltényűr bevezető részének hossza.
Hüvelyfenék
R	peremvastagság, mm
R1	peremátmérő, mm
R3	a Magnum hüvelyütköző peremének átmérője, mm
E	a fenék (vagy ütköző perem) magassága, mm
E1	horonyátmérő, mm
e	horonyszélesség, mm
?	a horony félkúpszöge E1 és P1 között, fok
f	a peremletörés magassága, mm
?	a peremletörés szöge, fok
Lőportér (hüvelytest), méretek mm-ben
P1	a perem fölötti vagy a horony utáni átmérő a hüvelyfenéktől E távolságra
P2	a hüvely átmérője a hüvelyfenék síkjától L1 távolságra
Hüvelyváll
?	a váll kúpszöge, fok
S	a váll kúpszög csúcsának távolsága a hüvelyfenék síkjától
r1	a vállkúp lekerekítése P2 környezetében, mm
r2	a vállkúp és a hüvelynyak közötti lekerekítés, mm
Hüvelynyak, méretek mm-ben
H1	a hüvelynyak átmérője L2 távolságban
H2	a hüvelynyak átmérője L3 távolságban
Lövedék, méretek mm-ben
G1	a lövedék átmérője a hüvelyszájnál
G2	a lövedék átmérője a vezetőrész végénél (L4 távolságban)
F	a lövedék átmérője a fenéksíktól L5 távolságra (az ábrán és a táblázatokban nem szerepel)

1.3. Nyomás- és energiajelek értelmezése

Pmax cr	a megengedett legnagyobb gáznyomás kröserrel mérve, bar
Pmax em	a megengedett legnagyobb gáznyomás elektromechanikus eljárással mérve, bar
Pmax emc	a megengedett legnagyobb gáznyomás elektromechanikus eljárással, alakkövető dugattyúval mérve, bar (c=conformal)
Emax	a lövedék megengedett legnagyobb energiája, joule
M	a gáznyomásmérő furat középpontjának távolsága a töltényűr fenéklapjától.
E vizsg	a csővizsgáló lőszerek megengedett legkisebb energiája, joule

2. A huzagolt csövű fegyverek töltényűr- és csőméreteinek méretjelei

2.1. Méretjelek

Töltényűr hornyos lőszerhez

2. ábra

2.2. A méretjelek értelmezése

Csőméretek ("F" kivételével az ábrán nincsenek feltüntetve, értelmezésük a Függelékben található.)
F	a cső átmérője az ormózatok között (kaliber), mm
Z	a barázdák közötti átmérő, mm
b	huzagszélesség (barázdaszélesség), mm
N	a huzagok száma, darab
u	a huzagok menetemelkedése, mm
Q	a cső keresztmetszete a huzagolt részen mm 2
Hosszak, méretek mm-ben
L1	a töltényűr hossza P2 átmérőig
L2	a töltényűr hossza H1 átmérőig
L3	a töltényűr hossza H2 átmérőig
Peremfészek, méretek mm-ben
R	a peremfészek alja és a töltényűr vége közötti távolság
R1	a peremfészek átmérője
R2	a peremfészek mélysége
r	a töltényűr lekerekítése a belépő élnél
R3	a Magnum hüvelyfenék fészkének átmérője
Lőportér, méretek mm-ben
E	a peremfészek alja és a töltényűr P1 síkja közötti távolság
P1	átmérő a töltényűr végétől E távolságra
P2	a vállkúp legnagyobb átmérője L1 távolságra
Vállkúp
?	a vállkúp szöge, fok
S	a vállkúpszög csúcsának távolsága a töltényűr fenéklapjának síkjától mm
r1	lekerekítés a P2 átmérő környezetében, mm
r2	lekerekítés a hüvelynyaknál, mm
Töltényűr a hüvelynyaknál, méretek mm-ben
H1	átmérő a hüvelynyaknál L2 távolságra
H2	átmérő a hüvelynyaknál L3 távolságra
Bevezető rész, méretek mm-ben
G1	átmérő a bevezető kúp végénél, ill. az átmeneti kúp kezdeténél, mm
G	H2 és F közötti távolság, mm
?1	a bevezető kúp szöge H2 és G1 között, fok
h	a bevezető kúp magassága, mm
s	a H2 és az átmeneti kúp kezdete közötti távolság, mm
i	a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszöge, fok

3. A sörétes fegyverek töltényeinek méretjelei

3.1. Méretjelek

3. ábra

3.2. A méretjelek értelmezése

g	a hüvely peremének átmérője, mm
t	a perem vastagsága, mm
d	a hüvely fémkupakjának átmérője, mm
h	a töltény átmérője a hengeres részen, mm
l	a töltényhüvely hossza (a hüvelyfenék és a hüvelyszáj közötti távolság), mm

4. A sörétes töltényeket lövő fegyverek töltényűr- és csőméreteinek méretjelei

4.1. Méretjelek

4. ábra

4.2. A méretjelek értelmezése

G	a peremfészek átmérője, mm
T	a peremfészek mélysége, mm
D	a töltényűr átmérője a tűzfaltól T távolságra, mm
H	a töltényűr átmérője a tűzfaltól L távolságra, mm
B	a cső átmérője, mm
L	a peremfészek átmérőjének síkja és a H átmérő közötti távolság, mm
?	a peremfészek G átmérőjének síkja és a töltényűr D átmérőjének síkja közötti átmenet szöge, fok
?1	a töltényűr H átmérőjének síkja és a cső B átmérőjének síkja közötti átmeneti kúp szöge, fok

5. A töltények és a fegyverek méretelőírásai, a töltények megengedett gáznyomás és energiaértékei

- A hornyos töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit az 1. táblázat,

- a hornyos töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 2. táblázat,

- a peremes töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 3. táblázat,

- a peremes töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 4. táblázat,

- a Magnum töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit az 5. táblázat,

- a Magnum töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 6. táblázat,

- a pisztoly- és a revolvertöltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 7. táblázat,

- a pisztolyok és a revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 8. táblázat,

- a peremgyújtású töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomásértékeit a 9. táblázat,

- a peremgyújtású töltényeket lövő fegyverek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 10. táblázat,

- az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényeinek megengedett legnagyobb méreteit, energia- vagy gáznyomás értékeit a 11. táblázat,

- az ipari lövőkészülékek töltényűrjének megengedett legkisebb méreteit a 12. táblázat,

- a sörétes töltények megengedett méreteit és tűrésüket, az egyes kaliberekből gyártható hosszméreteket, továbbá a megengedett legnagyobb gáznyomást, valamint a fegyvervizsgáló nyomás értékeit a 13. táblázat,

- a sörétes töltények névleges és tényleges legnagyobb hüvelyhosszait és tűréseit, valamint a megengedett legkisebb töltényűr hosszakat és tűréseiket a 14. táblázat,

- a sörétes puskák töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit és azok tűréseit a 15. táblázat,

- a riasztópisztoly- és revolvertöltények megengedett legnagyobb méreteit, gáznyomását, illetve energiaértékeit a 16. táblázat,

- a sörétes fegyverekhez való riasztótöltények megengedett méreteit és gáznyomás értékeit a 17. táblázat,

- a riasztópisztolyok és revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 18. táblázat,

- a kartácstöltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 19. táblázat,

- a kartácstöltényeket lövő pisztolyok és revolverek töltényűrjeinek megengedett legkisebb méreteit a 20. táblázat,

- az egyéb töltények megengedett legnagyobb méreteit és gáznyomás értékeit a 21. táblázat,

- az egyéb töltényeket lövő fegyverek megengedett legkisebb töltényűrméreteit a 22. táblázat írja elő.

Megjegyzések:

1. A táblázatokban csillaggal (*) jelölt értékek az adott kaliber bázisméretei. A CIP tagországokban kifejlesztett kaliberek bázisméretei a hosszak és az átmérők, az ? és i szögek számított értékek. Más országokból származó kalibereknél bázisméretek az ? és i szögek, valamint az azok helyét meghatározó hosszak és átmérők, L1, L2 és G értékek számítottak. Mivel azonban S (a vállkúp csúcsának távolsága a hüvelyfenék, vagy a töltényűr fenéklapjának síkjától) csak tervezési adat, de nem mérhető érték, a gyakorlatban a vállkúp helye L1 és P2 segítségével határozható meg.

2. A táblázatok "ország" rovatában annak az országnak a rövidített jele található, amelyikben az adott kalibert kifejlesztették.

3. A fegyvertáblázatokban a töltényűr megengedett legkisebb méretei mellett megtalálható a fegyvercső néhány fontosabb mérete is, mint b, N, u és Q.

4. Az 1...22. táblázatokban nem szereplő méretekkel rendelkező fegyverek vagy töltények kifejlesztése esetén a gyártó (konstruktőr) által meghatározott méreteket és egyéb követelményeket kell a vizsgálat során alapul venni.

**********************************************************************

Táblázatok 1-22-ig.

**********************************************************************

A táblázatokban előforduló fontosabb rövidítések jelentése:

ACP = Auto Colt Pistol
ACT Exp = Action Express
B.P = Black Powder
Belt.Riml = Belted Rimless
BB = Ball Bullet
CB = Conical Bullet
DC = Double Culot
Exp = Express
Ex LR = Extra Long Rifle
EX = Extra Long
Fl NE = Flanged Nitro Express
GR = Grenaille
HV = High Velocity
H&H = Holland & Holland
HP = Hirtenberger Pistol
lg = Long
Mag = Magnum
M = Sch = Mannlicher Schönauer
MagFl = Magnum Flanged
N = Nitro
N.E = Nitro Express
N.P = New Police
NC = Necked down
Ord. It= Ordonnance Italienne
Randz = Randzünder
Rem = Remington
Riml NE = Rimless Nitro Express
R = rand
RF = Rim Fire
SEvH = Super Express vom Hofe
SE = Sweden
Spring = Springfield
SL = Self loading
Sld=Solid
SH vagy sh = short
S&W = Smith and Wesson
SP vagy Spl = Special
SB = Submarine
SC = Simple culot
ST = standard
Win =Winchester
Weath = Weatherby
Wad Cut = Wad Cutter

A táblázatok "ország" oszlopában található rövidítések:

AT = Ausztria
BE = Belgium
CH = Svájc
CS = Csehország
DE = Németország
FI = Finnország
FR = Franciaország
GB = Nagy-Britannia
IL = Izrael
IT = Olaszország
JA = Japán
PT = Portugália
SV = Svédország
SU = Szovjetunió
US = Egyesült Államok

 

18. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A lőszertételek (sorozatok) gyártásvizsgálata

1) A rendelet 33. §-ának megfelelően a gyártott lőszertételekből az alábbi táblázat szerinti mintamennyiségeket kell kivenni:

Tételnagyság	35000-ig	35001-től 150000-ig	150001-től 500000-ig	500001-től 1500000-ig
A vizsgálat fajtája	A kivett minták darabszáma
Szemrevételezés és méretvizsgálat	125	200	315	500
Gáznyomás mérés	20	30	30	50
Sebességmérés	20	30	30	50
Működés vizsgálat	20	32	32	50

A minták táblázatban megadott darabszámától el lehet térni, ha a gyártó ISO 9001/2000-nek megfelelő minőségbiztosítási rendszert alkalmaz, és az erről szóló tanúsítványt a Vizsgálónak bemutatta.

2) A 34. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatnál megengedett eltérések a következők:

- A legkisebb csomagolási egységen - az előző táblázatban található sorozatnagyság függvényében - 1, 2, 3, illetve öt csomagolási egységről hiányozhat a sorozat (tétel) azonosítási száma, a próbajel, illetve kereskedelmi célra újratöltött lőszer esetén annak jelölése. A többi előírt jelzés hiánya vagy hibája nincs megengedve.

3) A 33. § c) pontja szerinti szemrevételezéses vizsgálatnál a mintaként kivett lőszereken

a) szemrevételezéssel vizsgálni kell a következő megkülönböztető jelölések meglétét:

aa) a lőszer gyártójának azonosítási jele;

ab) kereskedelmi célra újratöltött lőszereken az újratöltő jele;

ac) központi gyújtású lőszerek hüvelyén a kaliberjel megléte;

ad) sörétes töltényeken az előzőekben felsoroltakon kívül a sörétszemek mérete vagy számjelzése, továbbá a hüvely hossza is, ha az meghaladja a 63,5 mm-t;

ae) acélsörétes töltényeken előzőeken kívül az "acélsörét" vagy "steel shot" felirat;

af) a normál lőszerekre megengedett maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszereken az erre utaló jelzés;

ag) szilárd lövedéket nem tartalmazó töltények esetén a kilőtt anyag jelölése

b) szemrevételezéssel ki kell válogatni

ba) a gyártás vagy szerelés közben megrepedt fémhüvelyű töltényt (a hüvelyszájnál 3 mm-nél rövidebb hosszirányú repedés korlátozottan megengedett, nem engedhető meg ennél hosszabb repedés a hüvelyszájnál, bármilyen hossz- vagy keresztirányú repedés a hüvelytesten, illetve a hüvely egy részének részleges vagy teljes leválása;

bb) a sörétes töltényt, melynek fémkupakján repedés található;

bc) olyan töltényt, amelyiknél a csappantyú kiemelkedik a hüvelyfenék síkjából.

Megengedett hibák:

- A mintaként kivett lőszereken az előírt jelzések közül kizárólag kereskedelmi célra újratöltött lőszerek esetén hiányozhat annak jelzése a sorozat nagyságától függően 2, 3, 5, illetve 8 darabról.

- A hüvelyszájnál előforduló, 3 mm-nél rövidebb repedés a sorozat nagyságától függően 2, 3, 5, illetve 8 lőszernél fordulhat elő.

4) A 33. § d) pontja szerinti méretellenőrzésnél a vizsgálat terjedjen ki legalább a biztonság szempontjából fontos, és a típusra jellemző méretekre, amelyek a következők:

a) Huzagolt csövű fegyverekhez - beleértve a puska-, pisztoly-, revolver-, peremgyújtású-, riasztó-, kartácsfegyvereket és ipari lövőkészülékeket - való lőszereken és töltényeken vizsgálni kell

aa) a hüvely hosszát	L3
ab) a hüvelyszáj külső átmérőjét	H2
ac) a lövedék átmérőjét a hüvelyszájnál	G1

b) Riasztó tölténynél

ba) G1 helyett a töltény teljes hosszát	L6
bb) kilövés után a hüvely hosszát	L3

c) Kartácslőszernél az előzőeken kívül

ca) az átmérőt a töltényűr kezdeténél	P1
cb) a peremvastagságot	R

d) Gumilövedékes tölténynél

da) a lövedék átmérőjét

Dg

A méretek nem lehetnek nagyobbak a 17. melléklet vonatkozó táblázatában az adott kaliberjelnél megadott értékeknél.

Minden lőszer vagy töltény akadálytalanul menjen be a legkisebb töltényűrnek megfelelő tölthetőségi (kamrás) idomszerbe.

A tölthetőségi idomszer belső méreteit a következők szerint kell kialakítani:

a) teljes hossza a lőszer L3 és a töltényűr G méretének összege;

b) további méretei feleljenek meg a 17. melléklet vonatkozó táblázatában az adott kaliberjelnél a legkisebb töltényűrre megengedett L3, G, F, G1 és H2 méreteknek

e) Sima csövű fegyverekhez való sörétes, egygolyós vagy riasztó töltény esetében mérni kell

ea) a hüvely fémkupakjának átmérőjét	d
eb) a hüvely peremvastagságát	t
ec) a hüvely teljes hosszát	l

A méretek nem léphetik túl a 17. melléklet vonatkozó táblázatában megadott legnagyobb méretet.

A méretek vizsgálatát idomszerekkel kell végrehajtani, vagy ezek hiányában olyan univerzális mérőeszközökkel, amelyek az adott méretet megfelelő pontossággal képesek mérni. A tölthetőségi idomszer csak minimális méretű töltényűrrel rendelkező fegyverrel helyettesíthető.

Amennyiben a vizsgálatra kivett lőszerek, töltények bármelyikénél mérethiba fordul elő, a tétel átvételét vissza kell utasítani; újabb próbavételes vizsgálatra csak azután kerülhet sor, ha a gyártó a teljes tétel ismételt 100%-os méretvizsgálatnak vetette alá.

5) A 33. § e) pontja szerinti csappantyú érzékenység vizsgálat előírásait a 20. melléklet szerint kell végrehajtani.

6) A 33. § f) pontja szerinti gáznyomás P max , vagy torkolati energia E max vizsgálatát a 19. mellékletben előírtak szerint kell végrehajtani, a 25. mellékletben található kezelési utasítások figyelembevételével.

Minősítő vizsgálat kizárólag peremgyújtású lőszereknél hajtható végre kröseres eljárással, minden más lőszer, töltény gáznyomását elektromechanikus eljárással kell mérni.

Energiameghatározással történő minősítésre csak azon lőszereknél, töltényeknél kerülhet sor, amelyeknél a vonatkozó táblázatban a megengedhető energia az előírt érték. Az energia meghatározásához a lövedék kezdősebességét és tömegét kell mérni. Riasztó töltények sebességmérése műlövedék segítségével történik.

A gáznyomás, vagy energia mérését előzőleg legalább 24 órán át 21 + 1 °C hőmérsékletű, 60 + 5% páratartalmú, klimatizált helyen tárolt lőszerekkel kell végrehajtani. Gyártásellenőrzésnél megengedett a mérőhelyiség hőmérsékletén és páratartalmán tárolt lőszerek vizsgálata, de vitás esetben a klimatizált lőszerekkel mért adat a mérvadó.

Legalább 5000 lövésenként vizsgálni kell a gáznyomás mérő fegyver ütőszegének alakját, méretét a működtetéskor leadott energia nagyságát a 19. melléklet 2.2.7 előírásainak megfelelően.

7) A 33. § g) pontja szerinti biztonságos működés vizsgálatát a táblázatban előírt mennyiségű, 20 + 2 °C hőmérsékleten tartott lőszerrel, tölténnyel kell végrehajtani, lehetőleg két eltérő konstrukciós megoldású, azonos kaliberjelű kereskedelmi fegyverből történő kilövéssel. Megengedett két azonos konstrukciójú fegyver használata is, ha az egyik újszerű állapotú, a másik kopott, de még megfelelően működőképes.

Riasztótöltényeknél megengedett lángcsóva, lőporszemcsék zárókupak vagy hüvelydarabkák kirepülése a csőből, ha azok a kereskedelmi fegyver csőtorkolatától 1,5 m-re elhelyezett 0,12 + 0,02 mm vastag papírlapot nem ütik át.

8) Acélsörétes lőszereknél mérni kell a az előírt darabszámú lőszernek a 19. mellékletben előírt mérőcsőből történő kilövésével a sörétraj közepes sebességét (v köz ) a csőtorkolattól 2,5 m-re, és ki kell számítani 10 mérés átlagából a mozgásmennyiséget (I) is.

Az előírt értékek a következők:

Normál 12/70 kaliberű töltény esetén	vköz < 400 m/s,	I < 12 Ns
Nagyteljesítményű 12/70 kaliberű töltény esetén	vköz < 430 m/s	I < 13,5 Ns
Normál 16/70 kaliberű töltény esetén	vköz < 395 m/s	I < 9,5 Ns
Nagyteljesítményű 21/73 kaliberű (vagy annál hosszabb) töltény esetén	vköz < 430 m/s	I < 15 Ns
Normál 20/70 kaliberű töltény esetén	vköz < 390m/s	I < 9,3Ns
Nagyteljesítményű 20/70 kaliberű töltény esetén	vköz < 410m/s	I < 11 Ns
Nagyteljesítményű 20/76 kaliberű töltény esetén	vköz < 430m/s	I < 12 Ns

Acélsörétes töltényeknél vizsgálni kell a sörétkosaras fojtás szilárdságát is, mivel a lövésfolyamat során az acélsörét szemeknek nem szabad érintkezni a fegyvercső falával. A vizsgálat a következőképen történik:

A nagyszilárdságú sörétkosaras fojtás minden gyártási tételéből - melynek mennyisége meghaladhatja a lőszersorozotok mennyiségét - 20 darabot lőszerbe szerelve 4 órán át szélsőséges hőmérsékleten tárolnak (10 db-ot -20 °C-on, 10 db-ot +50 °C-on), majd kilőnek. A kilőtt lőszer sörétkosaras fojtását megkeresve meg kell győződni arról, hogy az nem repedt meg. A lőpróbát olyan fegyverből kell végrehajtani, amelyiket acélsörét lövésére vizsgáltak be, és a cs szűkítése legalább 0,5 mm.

 

19. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Megjegyzés: A Magyar Közlönyben föléhúzással jelölt szöveget technikai okokból aláhúzással jelenítjük meg.

Töltények minősítése a lőporgázok nyomásának vagy a lövedék mozgási energiájának meghatározása alapján

1. Általános rész

1.1. Egy fegyver vagy ipari lövőkészülék működése akkor biztonságos, ha használóját rendeltetésszerű használat mellett lövéskor sem a fegyver, sem a hozzá használható lőszerek, töltények nem veszélyeztetik. Ennek alapvető feltétele, hogy a lőszerek, töltények lőportöltetének elégésekor keletkező gáznyomás egy megengedett legnagyobb értéket ne haladjon meg, ugyanakkor a fegyver egy ennél átlagosan 30%-kal nagyobb gáznyomást létrehozó csővizsgáló próbatöltény hatását viselje el.

1.2. A töltényekben keletkező maximális gáznyomás mérésére két alapvető eljárás használatos:

- Kröseres mérés, ahol a keletkező gáznyomást dugattyú továbbítja egy megfelelően kialakított rézhengerhez, amelynek a lövés hatására történő összenyomódásából számítható a legnagyobb gáznyomás nagysága;

- Elektromechanikus mérés nyomásérzékelő jeladóval. Az érzékelő egy piezoelektromos kristály, amely a gáznyomás változását méri az idő függvényében.

1.3. Az elektromechanikus mérés történhet hátravontan elhelyezett membrános, érintőleges (tangenciális) vagy alakkövető mérőfej alkalmazásával. Más szerkezetű mérőfej is megengedett, ha a vele kapott, és egy már elfogadott mérőfejjel mért nyomásértékek között létezik ismert összefüggés. Ilyen esetben átszámítást kell végezni.

1.4. A kröseres és az elektromechanikus eljárással mért legnagyobb gáznyomás értéke nem egyezik egymással, köztük függvénykapcsolat nem ismeretes. Ezért a megengedhető legnagyobb gáznyomás értéke minden lőszer-, töltényfajtára az arra előírt eljárással, megfelelő számú mérés alapján került meghatározásra.

1.5. A gáznyomást mindkét eljárással alapmódszerként a lőportérben kell mérni, amikor a mérőfej a töltény hüvelyébe fúrt nyílás fölött helyezkedik el, a fegyver tűzfalától - tölténytípusonként változó - meghatározott távolságban. A távolságra vonatkozó előírások a 17. melléklet táblázataiban találhatók.

Ha az alapmódszer bizonytalanságot eredményez, alkalmazhatók a következő mérési módszerek is:

- nyomásmérés a hüvelyszáj előtt;

- nyomásmérés a lövedék fölött a hüvely megfúrásával;

- nyomásmérés, a lövedék mögött, a hüvely megfúrása nélkül.

A nyomásmérés a lövedék sebességét a statisztikai határokon (90%) belül nem befolyásolhatja.

A hüvelyszájnál történő mérés esetén a mérőfurat tengelyének távolsága a tűzfaltól: a töltényűr (L3) hossza plusz 2- 2,5 mm .

A hüvelyben a lövedék fölött történő gáznyomás mérés esetén a mérőfejet a lövedék hüvelybe sajtolt részének közepén kell elhelyezni.

A lövedék mögötti, a hüvely falán történő gáznyomás méréshez érintőleges vagy alakkövető mérőfej használható, amelynek távolságát a tűzfaltól a mérőfej gyártója írja elő.

1.6. A töltények minősítése a mozgási energia (E) értékének meghatározása alapján történik olyan esetekben, amikor a gáznyomás mérése bizonytalan:

- az égőtér térfogata olyan kicsi, hogy a manométer csatlakozó felszerelése a viszonyokat lényegesen megváltoztatja;

- a hajtóanyag csupán a gyúelegy, mert ebben az esetben a gáznyomás olyan hirtelen emelkedik, hogy a használatos mérőeszközökkel a mérés nem ad valós adatokat;

- olyan töltények esetében, amelyeknél a lövedék nincs a hüvelybe rögzítve.

Az ilyen töltényeknél a 17. melléklet táblázataiban a gáznyomás helyett a megengedett legnagyobb csőtorkolati energia értéke van feltüntetve joule-ban. A gyakorlatban a csőtorkolati érték helyett elfogadott a torkolattól 1 méterre adódó energiaérték használata.

1.7. Megengedett gáznyomás helyett a csőtorkolati energia alapján történő minősítés új vagy ritkán használt töltényeknél is, amelyekhez nem állnak rendelkezésre a gáznyomás méréséhez szükséges eszközök.

1.8. Tapasztalati tény, hogy 30%-os gáznyomás-növekedés hatására - jó közelítéssel - a lövedék mozgási energiája 10%-kal nő. Ezen alapul a csővizsgáló próbatöltények kialakítása a mozgási energia növelésével.

1.9. A csőtorkolati energia meghatározása más okból is történhet. Pl. 7,5 joule alatt más a fegyverek és a töltények engedélyezési eljárása és minősítő vizsgálata.

2. A gáznyomásmérés és a mozgási energia meghatározásának egységesített eszközei

2.1. Eszközök a kröseres méréshez

2.1.1. Kröser dugattyú:

A "B" típusú dugattyú méretei:	átmérő 3,91 mm ,
	keresztmetszet 12 mm 2 ,
	tömege 3? 0,1 g

2.1.2. Rézhengerek, amelyek méreteit az 1. táblázatból kell kiválasztani a várható gáznyomás értékének megfelelően. A táblázatban P L a nyomás alsó, P u a nyomás felső határértékét jelenti.

							1. táblázat
Sorszám	A dugattyú típusa	A rézhenger		A feltételezett tartományhatárok*		A mérési tartomány tényleges határa
		átmérője	hossza	P L	P u	P L	P u
		mm		bar		bar
1.	B	2	4	600	1350	550	1500
2.	B	3	49	1350	3100	1200	3400

Megjegyzés:

P L <P max <P u vagy P L <1,3P max <P u

Ha a kereskedelmi és a csővizsgáló töltény gáznyomását is mérni kell, akkor a dugattyút és a rézhengert az 1. táblázatból úgy kell kiválasztani, hogy mind a kereskedelmi, mind a csővizsgáló töltény gáznyomását ugyanazzal a kröserrel, és ugyanazon méretű rézhengerrel lehessen mérni.

2.1.3. Szilikon-paszta a mérőfurat kitöltéséhez.

2.1.4. Kondicionáló szekrény a töltények 20?2 °C-on való hőntartásához

2.1.5. Hüvelyfúró készülék vagy lyukasztószerszám.

2.1.6. Mikrométer a rézhengerek magasságának méréséhez.

2.2. Eszközök az elektromechanikus méréshez

2.2.1. Érzékelő mérőfej

Legkisebb érzékenység:	1,8 PC/bar;
mérési tartomány:	0.....6000 bar;
sajátfrekvencia:	? 100 kHz membrános érzékelőnél;
	? 50 kHz erőmérőknél;
linearitási hiba:	a hitelesítési végértéknek legfeljebb 1%-a;
membrános nyomásmérő esetén a membrán átmérője:	? 6,2 mm .

Megfúrt hüvelyű töltények gáznyomás mérése esetén a mérőfej nyomásérzékelő felülete elé hőszigetelő tárcsát kell helyezni, hogy ne érje hő a mérőfejet.

2.2.2. Erősítő

Határfrekvencia:	(-3dB) ? 80 kHz;
linearitási hiba:	a végértéknek legfeljebb 0,1%-a;
töltéserősítő bemeneti ellenállás:	? 10 12 Ohm.

2.2.3. Szűrő

Alul-áteresztő BESSEL-szűrő 20 kHz határfrekvenciával (-3 dB), N=2 (12 dB/oktáv).

2.2.4. Analóg kijelző (csúcsfeszültségmérő és oszcilloszkóp vagy memóriaoszcilloszkóp) esetén a sávszélesség 100 kHz.

Digitális kijelző esetén:

mintavételi ütem:	legalább 1 MHz
felbontás:	legalább 10 bit
rögzítési idő:	legalább 4 msec.

2.2.5. Szilikon-paszta a mérőfurat kitöltéséhez: 1 g/cm 3 sűrűségű, 180- 210 cm penetrációjú.

2.2.6. Az elektromechanikus mérőrendszert a rendeletben előírt módszerrel és gyakorisággal hitelesíteni kell.

2.2.7. Ütőszeg és ütőrugó.

Az egyenletes és hatásos gyújtáshoz az ütőszeg félgömbfejű, átmérője 1,8-2,2 közötti, előreállása 0,9- 1,5 mm közötti, csúcsának keménysége legalább 50 HRC legyen. Az ütőrugó energiája akkor megfelelő, ha az ütőszeg egy, a töltényűrbe helyezett, hüvely alakú acéltokba rögzített 5x5 mm-es, 53 HV/2/20 keménységű rézhengerre ütve legalább 0,5 mm mély nyomot hagy.

2.3. Eszközök a lövedék mozgási energiájának meghatározásához

2.3.1. Analitikai mérleg a lövedék tömegének méréséhez.

2.3.2. A lövedéksebesség mérésének eszközei:

- Megszakító keretpár, amely bármilyen elven működhet (fény, mágnes, stb.);

- Időmérő elektronikus mérőeszköz, amely 10 ?s érzékelésre képes.

A sebességet a csőtorkolattól 1 m távolságban kell mérni 1 m bázistávolságú megszakítókkal, azaz az első keret a csőtorkolattól 0,5 m , a második 1,5 m távolságban legyen. 2 m bázistávolságú megszakítók alkalmazása is megengedett 0,5 m , illetve 2,5 m távolsággal, de ezt a mérési jegyzetkönyvben fel kell tüntetni;

Megjegyzés: A 2. fejezetben fel nem sorolt vagy attól eltérő jellemzőkkel bíró eszközök szükségessége az egyes tölténytípusok leírásánál található.

3. Kereskedelmi sörétes töltények és sörétes fegyvereket vizsgáló próbatöltények gáznyomás értékeinek meghatározása és minősítése

3.1. A gáznyomás mérése elektromechanikus mérőfejjel

A méréshez az 1.3. szakasz szerinti mérőfejek bármelyike használható. A mérést a mérőfejre vonatkozó gyári előírások szerint kell végrehajtani. Az érintőleges mérőfejek használata során a hüvelypalástot nem kell kifúrni, ha a hüvely fenékkupakja nem magasabb 25 mm-nél. Hátravont mérőfejek esetén a csőfalba munkált mérőfurat átmérője 2,5 0 + 0,1 mm , hossza 2,5 0 + 0,25 mm , a hüvelypalástba fúrt lyuk átmérője 3,0 0 + 0,1 mm legyen. A töltény fúrását biztonságosan lezárt, golyófogóval ellátott készülékben kell elvégezni. A tangenciális mérőfej nyomásérzékelő felülete és a csőfurat felülete (érintősíkja) közötti távolság (h) megfúrt hüvely esetén h ? 0,25 mm , fúrás nélküli hüvely esetén h ? 0,07 mm legyen.

Papírhüvelyes töltények esetén a mért gáznyomás értékeket meg kell szorozni 1,05 értékű helyesbítő tényezővel.

A gáznyomás mérő fegyvercső hossza 700? 10 mm , a mérőcső furata hengeres, szűkítés (choke) nélkül.

A fegyvercső és a töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet vonatkozó táblázatában található névleges méreteknek a következő tűrésekkel:

A csőfurat átmérője B	+ 0,1 mm
A töltényűr átmérője D és H	+ 0,5 mm
A töltényűr hossza L	+ 2,0 mm
Az átmeneti kúp ? 1	10 0 ? 30'
A zárolási hézag legfeljebb 0,10 mm

A II. mérőhelyre nem kötelező mérőfejet szerelni, az itt fellépő nyomást közvetett módon is lehet mérni úgy, hogy a II. mérőhelyen kvarcablak mögé helyezett fotodióda észleli a fojtás áthaladását, és ekkor időjelet ad. Az ebben a pillanatban az I. mérőhelyen mért nyomás tekinthető a II. mérőhelybeli nyomásnak.

3.2. Eszközök elektromechanikus méréshez

3.2.1. Ballisztikai gáznyomás mérő fegyver elektromechanikus méréshez

A fegyvercső és a töltényűr méretei, ezek tűrései és a cső hossza a 3.1. szakasz szerinti.

3.2.1.2. A mérőfejek tengelyének távolsága a tűzfaltól (a csőfar síkjától)

- Az I. mérőhelyen: 25- 30 mm a 24-es és annál nagyobb, 17- 18 mm a 24-esnél kisebb, 12,0- 12,5 mm a 410x50,7 és a 9 mm-es kaliberű töltények gáznyomásának mérése esetén;

- A II. mérőhelyen: 162? 0,5 mm .

3.2.2. Mérőkör elektromechanikus méréshez: 2.2 szakasz szerinti legyen.

Az érzékelő mérőfejet 300-1800 bar mérési tartományban kell hitelesíteni

3.3. Az eredmények kiszámítása és minősítés

3.3.1. A mintaként kivett, a lövésből álló lövéscsoportból az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomás értékek (P max,i ) átlagát ( P n ) és szórását (s n ) a normális eloszlásra vonatkozó alábbi képletek segítségével kell kiszámítani.

3.3.2. A kereskedelmi sörétes töltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) kisebb a 17. melléklet 13. táblázatában megengedett legnagyobb gáznyomás (P max ) értékénél, és a tételből egyetlen egyedi nyomásérték sem nagyobb 1,15 (P max )-nál. Ez a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 95%-ában a legnagyobb nyomásérték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 2,n ? S n ? 1,15 ? P max

ahol

P n az a lövésből álló lövéscsoportban az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomásértékek átlaga;

S n az a lövésből álló lövéscsoportban az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomás értékek szórása;

k 2,n tűrési tényező a 2. táblázat szerint;

P max a megengedett legnagyobb gáznyomás, (bar).

3.3.3. A csővizsgáló (tormentáló) próbatöltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) legalább 1,3 P max , és a tételből egyetlen gáznyomás-érték sem kisebb 1,15 P max -nál. Ez a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 90%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 3,n ? s n ? 1,15 ? P max

ahol

k 3,n tűrési tényező a 2. táblázat szerint.

3.3.4. A vizsgált fegyver nem kívánatos mértékű túlterhelésének elkerülése érdekében a fegyvervizsgáló próbatöltények gáznyomása elégítse ki a következő feltételt is:

P n + k 3,n ? S n ? 1,70 ? P max

4. Központi gyújtású, huzagolt csövű fegyverekhez használt kereskedelmi töltények és ezen fegyvereket vizsgáló próbatöltények gáznyomás értékeinek meghatározása és minősítés

4.1. A gáznyomás mérése elektromechanikus eljárással

4.2. Eszközök a méréshez

4.2.1. Ballisztikai gáznyomás-mérő fegyver

A fegyvercső és a töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet táblázataiban előírt névleges méreteknek a következő tűrésekkel:

- ormózatátmérő, F:	+ 0,02 mm ,
	0
- barázdaátmérő, Z:	+ 0,03 mm ,
	0
- töltényűr hossz, L3:	0,01 mm ,
	0
- töltényűr átmérő hátul, P1:	+ 0,03 mm ,
	0
- töltényűr átmérő a nyaknál, P2:	+0,02m mm,
	0
- töltényűr átmérő elöl, H2:	+ 0,02 mm ,
	0
- töltényűr átmérő a lövedéknél, G1:	+ 0,03 mm ,
	0

A zárolási hézag legfeljebb 0,10 mm legyen.

A huzagkezdésnél lévő átmeneti kúp szögének (i) tűrése:

- 1/12 i, ha i ? 12'

- 1', ha i ? 12'

Az (i) szögre pozitív tűrés is megengedett, ha G1 tűrési tartományát is figyelembe vesszük, és teljesül a következő feltétel:

ahol

G1 t az átmeneti kúp kezdetének ténylegesen mért átmérője, mm;

F min a cső legkisebb átmérője az ormózatok kőzött, mm;

l t az átmeneti kúp ténylegesen mért félszöge, fok;

G min a H2 átmérő síkja és az F átmérő síkja közötti legkisebb távolság, mm;

h a töltényűr H2 és G1 átmérő síkjai közötti átmeneti kúp hossza, mm.

4.2.2. A mérőcső hossza:

- hornyos vagy peremes hüvelyű központi gyújtású töltényekhez 600? 10 mm ;

- Magnum töltényekhez 650? 10 mm ;

- pisztoly és revolvertöltényekhez 150? 10 mm .

4.3. A gáznyomás mérése elektromechanikus mérőfejjel

A mérés a lőportérben történik, ehhez az 1.3. szakaszban ismertetett mérőfejek bármelyike használható. Membrános mérőfej használata esetén a töltényhüvely palástjába 2 mm átmérőjű lyukat kell fúrni, biztonságosan lezárt, golyófogóval ellátott készülékben.

4.4. Eszközök elektromechanikus méréshez

4.4.1. Ballisztikai gáznyomás mérő fegyver elektromechanikus méréshez

A fegyvercső és a töltényűr méretei, ezek tűrései, és a cső hossza a 4.2.1.1. és 4.2.1.2. szakasz szerinti.

4.4.2. A nyomásmérés helye

Az egyes kaliberjelekre előírt mérési-hely távolságok a 17. melléklet táblázataiban, az M oszlopban találhatók.

Membrános mérőfej esetén az érzékelő alatti mérőfurat átmérője 2,5 mm , hossza 2,5+ 0,25 mm legyen. Érintőleges (tangenciális) vagy alakkövető (konformális) mérőfejre annak gyártója az előbbiektől eltérő mérési távolságot és mérőfurat méretet is előírhat.

4.4.3. Mérőkör az elektromechanikus méréshez

A 2.2. szakasz szerinti legyen. Az érzékelő mérőfejét a jeladó alsó méréshatárától a vizsgálni kívánt lőszerek várható nyomásértékének 1,3-szorosáig terjedő tartományban kell hitelesíteni.

4.5. Az eredmények kiszámítása és minősítés

4.5.1. Az n lövésből álló lövéscsoportból az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomás értékek (P max,i ) átlagát ( P n ) és szórását (s n ) a 3.3.1 szakaszban megadott képletekkel kell kiszámítani.

4.5.2. A központi gyújtású huzagolt fegyverekhez való kereskedelmi töltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) kisebb a 17. melléklet táblázataiban megengedett legnagyobb gáznyomás (P max ) értéknél, és a tételből egyetlen egyedi nyomásérték sem nagyobb 1,15 P max -nál. Ez a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 99%-ában a legnagyobb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 1,n ? s n ? 1,15 ? P max

ahol

k 1,n tűrési tényező az 5. táblázat szerint.

4.5.3. Ha golyós lőszerek 4.5.2 pont szerinti gáznyomás vizsgálatánál az első vizsgálat mérési eredményei nem elégítik ki az előírt feltételt, de eleget tesz a

P n + k 1,n ? s n ? 1,20? P max

feltételnek, akkor megengedett a gáznyomás mérés megismétlése kétszeres mennyiségű lőszerrel. A három mérés eredményét együtt értékelve viszont annak az eredeti előírást kell kielégíteni.

4.5.4. Pisztolyok és revolverek vizsgálatához használt csővizsgáló próbatöltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) legalább 1,3 (P max ), és a tételből egyetlen gáznyomás-érték sem kisebb 1,15 (P max )-nál. Ez a feltétel a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 90%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 3,n ? s n ? 1,15 ? P max

ahol

k 3,n tűrési tényező a 2. táblázat szerint.

4.5.5. A vizsgált pisztoly vagy revolver nem kívánatos mértékű túlterhelésének elkerülése érdekében a fegyvervizsgáló próbatöltények gáznyomása elégítse ki a következő feltételt is:

P n + k 3,n ? s n ? 1,50 ? P max

4.5.6. Huzagolt hosszú csövű fegyverek vizsgálatához való próbatöltények akkor megfelelőek, ha az átlagnyomás (P n ) legalább 1,25(P max ), és a tételből egyetlen gáznyomásérték sem kisebb 1,15(P max )-nál. Ez a feltétel a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel (alapsokaság) 90%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n - k 3,n ? s n ?1,15 P max

ahol k 3,n tűrési tényező az 5. táblázat szerint.

4.5.7. A vizsgált huzagolt hosszú csövű fegyver nem kívánatos mértékű túlterhelésének elkerülése érdekében a fegyvervizsgáló próbatöltények gáznyomása elégítse ki a következő feltételt is:

P n + k 3,n ? s n ? 1,40 P max

4.5.8. Annak érdekében, hogy a huzagolt, hosszú csövű fegyvereknél a vizsgáló gáznyomás értéke a cső teljes hosszában meghaladja - de legalább elérje - a kereskedelmi lőszer által keltett gáznyomás nagyságát, a gáznyomással párhuzamosan mérni kell a vizsgáló próbatöltény kezdősebességét a csőtorkolattól 2,5 m-re (v 2,5 ), és ebből ki kell számítani a mozgási energiát a 9 fejezetben leírtak szerint. Az így kapott érték nem lehet kisebb a 17. melléklet 1., 3., illetve 5. táblázatának utolsó oszlopában az adott kaliberjelhez megadott E vizsg értéknél.

5. Peremgyújtású töltények és ilyen töltényeket lövő fegyvereket vizsgáló próbatöltények gáznyomás-értékeinek meghatározása és minősítés

5.1. A gáznyomás mérése kröserrel

A gáznyomást a 25. mellékletben leírtak szerint kell mérni, a hüvelyszáj előtt.

5.2. Eszközök a kröseres méréshez

5.2.1. Ballisztikai gáznyomásmérő fegyver

A fegyvercső és a töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet 10. táblázatában előírt legkisebb méretnek.

A simacsövű fegyverekhez való töltények nyomásmérésekor a tűrések a következők:

- csőfurat átmérő (F=Z): 0 + 0,03 mm ,

a többi méret tűrése megegyezik a 4.2.1. szakaszban foglaltakkal.

A huzagolt fegyverekhez való töltények nyomásmérésekor a tűrések a következők:

- barázdaátmérő (Z):	+ 0,2 mm ,
	0
- peremfészek mélység (R):	+ 0,3 mm ,
	0
- peremfészek átmérő (R1):	+ 0,5 mm ,
	0
- az átmeneti kúp szöge (i):	?0°20'

a többi méret tűrése megegyezik a 4.2.1. szakaszban foglaltakkal.

A zárolási hézag huzagolt vagy simacsövű fegyvernél legfeljebb 0,10 mm legyen.

A peremgyújtású töltények gáznyomás-méréséhez használt cső hossza: 600? 10 mm .

A nyomásmérés helye, a mérőfej tengelyének távolsága a tűzfaltól L3 (hüvelyhossz) +1,80? 0,20 mm .

5.2.2. A kröser dugattyúja "B" típusú legyen (lásd a 2.1.1. szakaszt). A dugattyú alatti furat átmérője 2,5 mm , hossza legfeljebb 2,5 mm .

5.2.3. A rézhenger a 2.1.2. szakasz szerinti, 1. vagy 2. sorszámú legyen, a várható legnagyobb gáznyomás értéke alapján kell kiválasztani.

5.2.4. A 22LR és a 22 Short töltények gáznyomását alakkövető dugattyúval kell mérni, amelynek görbületi átmérője 5,72+ 0,02 mm .

5.3. A mérési eredmények kiszámítása és értékelés

5.3.1. Az n lövésből álló lövéscsoportból az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomás értékek (P max,i ) átlagát ( P n ) és szórását (s n ) a 3.3.1. szakaszban megadott képletekkel kell kiszámítani.

5.3.2. A peremgyújtású töltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) legfeljebb egyenlő a megengedett legnagyobb gáznyomás (P max ) értékkel és a tételből egyetlen egyedi nyomásérték sem nagyobb 1,15 (P max )-nál. Ez a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 95%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 2,n ? s n ?1,15 ? P max

ahol

k 2,n tűrési tényező a 2. táblázat szerint.

5.3.3. A csővizsgáló próbatöltény akkor megfelelő, ha az átlagnyomás ( P n ) legalább 1,3 P max és a tételből egyetlen gáznyomás-érték sem kisebb 1,15 P max -nál. Ez a feltétel a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 90%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

P n + k 3,n ? s n ?1,15 ? P max

ahol

k 3,n tűrési tényező a 2. táblázat szerint.

5.3.4. A vizsgált fegyver nem kívánatos mértékű túlterhelésének elkerülése érdekében a csővizsgáló próbatöltények gáznyomása elégítse ki a következő feltételt is:

P n + k 3,n ? s n ?1,50 ? P max

5.4 A peremgyújtású töltények elektromechanikus mérési eljárással megengedett gáznyomás értékeit a CIP még nem határozta meg.

6. Szegbelövő készülékekhez használt hüvelytöltények gáznyomás értékeinek meghatározása és minősítés

6.1. A gáznyomás mérése

A szegbelövő hüvelytöltények gáznyomás-mérése elektromechanikus eljárással történik, etalon töltényűrrel szerelt mérőcső és mérőlövedék alkalmazásával. A mérést úgynevezett kiegészítő térfogat mellett 12-12 töltényen kell elvégezni, amelyből 10 mérést kell a kiértékelésnél figyelembe venni, két szélső értéket törölni kell. A statisztikai biztonsági küszöb 90%.

Peremgyújtású töltények esetén a méréseket két kiegészítő térfogat, Va 1 = 0,16 cm 3 és Va 2 = 0,80 cm 3 , központi gyújtású töltényeknél pedig egy kiegészítő térfogat, Va 3 = 0,40 cm 3 mellett kell elvégezni.

Méréskor a mérőlövedéket úgy kell ütközésig a mérőcsőbe nyomni, hogy az egyik horony a gázelvételi nyílás felé essen. Peremgyújtású töltény esetén az ütőszeg a töltény alsó részére (a mérési hellyel átellenben) üssön. A mérőcső tiszta, enyhén zsírozott legyen, hogy a mérőlövedék a gáznyomás hatására szabadon elmozdulhasson, de gázelszökés ne forduljon elő.

6.2. Eszközök a gáznyomásméréshez

6.2.1. Etalon töltényűr

Az etalon töltényűr méretei feleljenek meg a 17. melléklet 12. táblázatában megengedett legkisebb töltényűrök méreteinek a következő tűrésekkel:

- töltényűr átmérő hátul:	P1 0 + 0,03 mm ;
- töltényűr átmérő elöl:	H2 0 + 0,03 mm ;
- peremfészek átmérő:	R1 0 + 0,05 mm ;
- peremfészek mélység:	R + 0,05 mm ;
- töltényűr hossz:	L3 0 + 0,10 mm .

6.2.2. Vizsgáló cső, a következő méretekkel:

Csőfurat átmérő: 16F7 mm (a hüvelytöltény méreteitől függetlenül).

Csőhossz: 200? 1 mm (a töltényűr végétől mérve).

A mérőfurat tengelyének távolsága a töltényűr végétől: 1,5 mm . A mérőfurat átmérője 3 mm , a furat hossza 3 mm .

6.2.3. Mérőlövedék, a következő méretekkel:

A lövedék átmérője: 16h7 mm.

A lövedék tömege: 80? 1 g .

A hengeres lövedék hosszát a tömegnek megfelelően kell kialakítani (anyagminőségtől függően).

Kiegészítő térfogatok V a =0,16 cm 3 , 0,40 cm 3 , 0,80 cm 3 . A kiegészítő térfogat kialakítása a mérőlövedék végén található kereszthornyos hengeres rész magasságának változtatásával történik.

A kereszthornyos rész átmérője: 12,6 0 - 0,06 mm .

A két, egymást keresztező horony szélessége 4 0 + 0,05 mm .

Horonymagasságok (T) a vizsgálathoz előírt Va térfogat kialakításához:

Va, cm 3	T, mm
0,16	1,00 0 +0,02
0,40	2,50 0 +0,05
0,80	5,00 0 +0,05

6.2.4. Mérőeszközök elektromechanikus méréshez

6.2.4.1. Érzékelő mérőfej, a 2.2.1. szakasz szerinti, a következő eltérésekkel:

- mérési tartomány 0-7000 bar;

- a nyomást átadó felület átmérője ? 6 mm .

6.2.4.2. A mérőkör többi eleme a 2.2.2., a 2.2.3. és a 2.2.4. szakasz szerinti.

6.3. Az eredmények kiszámítása és minősítés

6.3.1. Az n lövésből álló lövéscsoportból az egyes lövéseknél mért legnagyobb gáznyomásértékek (P max,i ) átlagát ( P n ) és szórását (s n ) kell kiszámítani az előírt kiegészítő térfogatok (V a ) mellett a 3.3.1. szerinti képletekkel.

6.3.2. A szegbelövő hüvelytöltény akkor megfelelő, ha az adott típushoz előírt kiegészítő térfogat (V a ) mellett az átlagnyomás ( P n ) nem haladja meg a 17. melléklet 11. táblázatban megengedett legnagyobb gáznyomás értékeiket:

- peremgyújtású töltények esetén (P max 0,16) Va 1 = 0,16 cm 3 és (P max 0,80) Va 2 = 0,80 cm 3 kiegészítő térfogat mellett,

- központi gyújtású töltények esetén (P max 0,4) Va 3 = 0,40 cm 3 kiegészítő térfogat mellett.

A tételből egyetlen töltény nyomásértéke sem lehet nagyobb 1,15 P max (V a ) értéknél, és az átlagnyomás elégítse ki a következő feltételt:

P n + k 3,n ? s n (Va) ? 1,50 ? P max (Va)

7. A riasztófegyverekhez használatos hüvelytöltények és a csővizsgáló próbatöltények gáznyomás-értékeinek meghatározása és minősítés

7.1. A gáznyomás mérése

A gáznyomás mérése elektromechanikus eljárással történik a hüvelytöltény kilövésére való fegyverfajtától (pisztoly vagy revolver) függően kialakított mérőfegyverben.

A mérőfejet a töltényűrbe fúrt mérőfurat fölé kell elhelyezni a tűzfaltól M távolságra (7.2. szakasz), miután azt szilikon zsírral kitöltötték.

7.2. Eszközök a gáznyomás méréséhez

7.2.1. Gáznyomás-mérő fegyver

A gáznyomás-mérő fegyver töltényűrjének méretei feleljenek meg a 17. melléklet 12. táblázatában megengedett legkisebb méreteknek, a következő tűrésekkel:

- csőfurat átmérő, (F=Z):	H8,
- töltényűr hossz, (L3):	H11,
- töltényűr átmérő hátul, (P1):	H8,
- töltényűr átmérő elöl, (H2):	H8,
- töltényűr átmérő a lövedéknél, (G1):	H11,
- peremfészek mélység, (R):	H9,
- peremfészek átmérő, (R1):	H10,
- a zárolási hézag legfeljebb 0,10 mm legyen.

A mérőfegyverek további méretei

- revolverek esetén

A kaliber jelzése	M, mm	LT, mm	Lc, mm	W, mm
320 Court Blanc	7,5?0,2	50 h13	80,5	1,5 H11
380 Blanc/9 mm R Blanc	7,5?0,2	50 h13	86,5	1,5 H11
45 K Blanc	7,5?0,2	63 h13	99,4	1,1 H11

- pisztolyok esetén

A kaliber jelzése	M, mm	Lc, mm
22Long Blanc	7,00?0,2	60h13
315 Blanc	7,00?0,2	60h13
8 mm Blanc	7,00?0,2	60h13
35 Blanc	8,50?0,2	62h13
35 R Blanc	8,50?0,2	62h13
9 mm PA Blanc	8,50?0,2	62h13

- M a mérőfurat tengelyének távolsága a tűzfaltól;

- LT a mérő revolvercső hossza;

- Lc a töltényűr és a cső együttes hossza a mérőrevolverek és -pisztolyok esetén (tájékoztató érték);

- W a hézag mérete a forgófej és a cső között.

A töltényűrben a mérőfurat átmérője 2,5 H11, hossza 2,5 mm .

7.2.2. Mérőeszközök elektromechanikus gáznyomás méréséhez. A mérőkör elemei azonosak a 2.2. szakasz szerintiekkel.

7.3. Az eredmények kiszámítása és minősítés

A 4.5.1., 4.5.2., 4.5.3. és 4.5.4. szakasz szerint azzal az eltéréssel, hogy a 4.5.2. szakaszban található képletbe k 1,n helyett k 3,n értéket kell behelyettesíteni.

8. Kartácstöltények és kartácstöltény-lövő fegyvereket vizsgáló próbatöltények gáznyomás-értékének meghatározása és a töltények minősítése

8.1. A gáznyomás mérése

A gáznyomás mérése elektromechanikus eljárással történik mérőcső segítségével. A mérőfejet a töltényűrben a lőportér fölött, a tűzfaltól M távolságra fúrt mérőfuratba kell elhelyezni, miután azt szilikonzsírral kitöltötték.

8.2. Eszközök a gáznyomás méréséhez

8.2.1. Gáznyomás-mérő fegyver

A gáznyomás-mérő fegyver csövének és töltényűrjének méretei feleljenek meg a 17. melléklet 18. táblázatában megengedett névleges méreteknek a 7.2.1. szakasz szerinti tűrésekkel.

A gáznyomás-mérő fegyver további méretei:

- Lc 62h13 (a nyomásmérő cső teljes hossza);

- M=8,5? 0,2 mm , kivéve a 8 mm GR és a 6,3/16NC GR kalibereket, melyeknél M=7? 0,2 mm ;

- a mérőfurat átmérője 2,5 H11, hossza 2,5 mm .

8.2.2. A mérőkör elemei

A 2.2. szakasz szerintiek.

8.3. Az eredmények kiszámítása és minősítés

A 7.3. szakasz szerint.

9. A lövedék mozgási energiájának kiszámítása a kereskedelmi és a fegyvervizsgáló próbatöltényeknél

9.1. A mozgási energia kiszámítása

A mozgási energiát (E) joule-ban a következő képlettel kell kiszámítani:

E = mv²/2

ahol

m a lövedék tömege, kg;

v a lövedék sebessége, m/sec.

A minősítés a csőtorkolati - a gyakorlatban attól 1 m-re mért - sebességéből számított energia értéke alapján történik.

9.1.1. A lövedék tömegét analitikai mérlegen kell meghatározni.

9.1.2. A lövedék sebességének meghatározását a 25. melléklet szerint kell elvégezni.

9.1.3. A riasztótöltények és a szegbelövő hüvelytöltények mozgási energiájának meghatározása mérőlövedék segítségével történik.

9.2. Eszközök a sebesség méréséhez

9.2.1. Ballisztikai sebességmérő fegyver központi gyújtású töltényekhez

A fegyvercső és töltényűr megengedett legkisebb méretei megegyeznek a gáznyomás-mérő fegyver előírásaival, a tűrések a 3.1. szakasz szerintiek.

9.2.2. Ballisztikai sebességmérő fegyver peremgyújtású töltényekhez

A töltényűr méretei és a tűrések megegyeznek a gáznyomás mérő fegyverével.

A cső méretei huzagolt cső esetén:
- a huzagolás belső átmérője, F:	4,05 illetve 5,45? 0,02 mm
- a huzagolás külső átmérője, Z:	4,30?0,03 illetve 5,60? 0,03 mm
- a huzagok menetemelkedése, u:	450 mm
- a huzagok szélessége, b:	1,25? 0,10 mm
- huzagok száma, N:	6
A cső méretei sima cső esetén:
- cső belső átmérője, F = Z:	5,50 illetve 8,38? 0,03 mm
- a mérőcső hossza mindkét esetben,	Lc: 200? 2 mm .

9.2.3. Ballisztikai sebességmérő fegyver riasztótöltényekhez

A sebességmérő fegyver töltényűrének megengedett legkisebb méretei megegyeznek a 17. melléklet 16. táblázatában előírtakkal, és a 7.2.1. pontban előírt tűrésekkel.

A mérőcső hossza (a töltényűr végétől mérve) LT: 200? 1,45 mm .

A cső belső átmérője F=Z: 6,00 F8, illetve 9,00 F7 (a töltény méretétől függően).

9.2.4. Mérőlövedék riasztótöltények sebességméréséhez

A mérőlövedék egy hengeres rúd (acélból vagy rézből) amelynek méretei:

- átmérő	6,00 f 8
	9,00 f 7
- tömeg	4,0? 0,04 g
	10,0? 0,1 g

A mérőlövedék hosszát a tömeg alapján kell meghatározni.

9.2.5. Szegbelövő hüvelytöltények energiájának meghatározása

A meghatározáshoz használt mérőcső és mérőlövedék méretei:

- a mérőcső töltényűrje feleljen meg a hüvelytöltényhez tartozó lövőkészülék előírásainak:
- a cső hossza (töltényűr nélkül):	200? 2 mm
- a csőfurat átmérője:	6 0 + 0,02 mm
- a mérőlövedék hossza:	25? 0,05 mm
- átmérője:	5,98 0 - 0,2 mm
- tömege:	3,66 0 + 0,05 mm

9.3. Csővizsgáló próbatöltények energianövekményének kialakítása

9.3.1. A csővizsgáló próbatöltények energiáját az 1.8. szakasz szerint 10%-os energianöveléssel lehet kialakítani.

Ennek értékét (E) joule-ban a következő képlettel lehet kiszámítani:

ahol

?m a lövedék tömegének növekménye, kg;

?v a lövedék sebességének növekménye, m/sec.

9.3.2. A mozgási energia növelésének módjai:

- lövedék sebességének növelése hajtóanyag hozzáadásával vagy másfajta lőpor alkalmazásával;

- a lövedék tömegének növelése úgy, hogy a súrlódási veszteség a csőben ne növekedjen;

- mindkét tényező változtatása.

9.4. A mérési eredmények kiszámítása és minősítés

9.4.1. Az n lövésből álló lövéscsoportból az egyes lövéseknél mért legnagyobb mozgási energiaértékek (E max,i ) átlagát ( E n ) és szórását (S n ) a 3.3.1. szerinti képletek értelemszerű alkalmazásával (P helyett v értékeit helyettesítve) kell kiszámítani.

9.4.2. A kereskedelmi töltény akkor megfelelő, ha az átlagenergia ( E n ) kisebb a 17. melléklet táblázataiban megengedett legnagyobb (E max ) értéknél és a tételből egyetlen egyedi energiaérték sem nagyobb 1,07 (E max )-nál. Ez a gyakorlatban akkor teljesül, ha a tétel 90%-ában 95%-os statisztikai megbízhatósággal kielégíti a következő feltételt:

E n +k 3,n ? S n ? 1,07 E max

ahol

E n az n lövésből álló lövéscsoport legnagyobb energiaértékeinek átlaga, joule;

k 3,n tűrési tényező az 5. táblázat szerint;

S n az n lövésből álló lövéscsoport legnagyobb energiaértékeinek szórása;

E max a lövedék megengedett legnagyobb energiája, joule.

9.4.3. A csővizsgáló próbatöltények esetében az átlagenergiának legalább 10%-kal kell nagyobbnak lennie az E max értéknél és ugyanakkor a tétel 90%-ában a legkisebb érték 95%-os statisztikai megbízhatósággal az 1,07 E max felett legyen, azaz

E n - k 3,n ? s n ?1,07 E max

9.4.4. Az energia túlságosan nagy értékének elkerülése érdekében a következő feltételnek is teljesülnie kell:

E n + k 3,n ? s n ?1,25E max

10. A tűrési tényező értéke

A tűrési tényezők értékei n számú mérés esetén, ha 95%-os statisztikai megbízhatóságot várunk el a tétel

- 99%-ában:	k 1,n
- 95%-ában:	k 2,n
- 90%-ában:	k 3,n

A tűrési tényezők értékeit az 2. táblázat tartalmazza.

			2. táblázat
A mérések/lövések	Tűrési tényezők száma
n, db	k 1,n	k 2,n	k 3,n
5	5,75	4,21	3,41
6	5,07	3,71	3,01
7	4,64	3,40	2,76
8	4,36	3,19	2,58
9	4,14	3,03	2,45
10	3,98	2,91	2,36
11	3,85	2,82	2,28
12	3,75	2,74	2,21
13	3,66	2,67	2,16
14	3,59	2,61	2,11
15	3,52	2,57	2,07
16	3,46	2,52	2,03
17	3,41	2,49	2,00
18	3,37	2,45	1,97
19	3,33	2,42	1,95
20	3,30	2,40	1,93
25	3,15	2,29	1,83
30	3,06	2,22	1,78
35	2,99	2,17	1,73
40	2,94	2,13	1,70
45	2,90	2,09	1,67
50	2,86	2,07	1,65
60	2,81	2,02	1,61
70	2,77	1,99	1,58
80	2,73	1,97	1,56
90	2,71	1,94	1,54
100	2,68	1,93	1,53

Megjegyzés: A közbeeső értékekre lineáris interpolációt kell alkalmazni.

 

20. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A csappantyú érzékenységének vizsgálata

A rendelet 33. § szerinti csappantyú érzékenység vizsgálat az erre a célra kialakított, vagy evvel azonos elven működő ejtőkészülékkel történik, mely a következő elemekből áll:

a) lábakon álló, középen átfúrt alaplap;

b) az alaplaphoz rögzíthető befogó gyűrű, amelybe a csappantyú vagy a csappantyúzott hüvely behelyezhető;

c) félgömbfejű ütőszeg, melynek átmérője a fejrésznél 2 mm ;

d) tartóoszlop(ok) mm beosztással;

e) híd az ejtősúly elhelyezésére;

f) ejtősúly;

g) kioldó szerkezet.

A vizsgálatot gyártási tételenként 20 db csappantyúzott hüvellyel kell elvégezni úgy, hogy az ejtősúly az előírt magasságból essen rá az ütőszegre, amely a csappantyúra üt.

A vizsgálat során egyetlen csappantyú sem léphet működésbe (hangtalan csappantyú kiégés is működésnek számít)

Ha a lőszer, töltény műszaki feltételei nem írnak elő más értéket, az ejtősúly tömege 112+ 5 g , az ejtési magasság 32 mm legyen.

 

21. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

A fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzése, lőportöltetének és lövedék-tömegének adatai

	A használatkor megengedett legnagyobb		A vizsgálathoz szükséges		A várható vizsgálati nyomás
Kaliberjel	lőportöltet tömege [g]	lövedék tömege [g]	lőportöltet tömege [g]	lövedék tömege [g]	[bar] kb.
A, Simacsövű fegyverek
10	6,5	36	13,0	65	750
12	6,5	36	13,0	65	750
14	6,5	36	13,0	65	750
16	5,5	32	12,0	60	800
20	5,0	25	10,0	55	850
24	5,0	25	10,0	55	850
28	4,0	22	9,0	40	850
32	4,0	22	9,0	40	850
36	3,5	17	8,0	30	850
9	3,5	17	8,0	30	850
B, Huzagolt csövű fegyverek
.31 (kb. 7,9 mm )	2,5	6	6,0	10	1200
.36 (kb. 9,1 mm )	3,5	8	7,0	12	1200
.41 (kb. 10,4 mm )	5,0	12	8,0	16	1200
.44 (kb. 11,2 mm )	6,0	15	9,5	19	1400
.45 (kb. 11,5 mm )	6,0	16	10,0	19	1400
.50 (kb. 12,7 mm )	8,0	20	13,0	24	1400
.54 (kb. 13,8 mm )	9,0	28	14,5	28	1400
.58 (kb. 14,7 mm )	10,0	31	16,5	31	1400
.69 (kb. 17,5 mm )	12,0	40	20,0	45	1400

A vizsgálathoz szükséges etalon feketelőpor fizikai-kémiai jellemzői

a) Vegyi összetétel:
- faszéntartalom.	15?1%
- kéntartalom:	10?1%
- kálium-nitrát tartalom:	75?1,5%
b) Hamutartalom:	legfeljebb 0,8%
c) szemcseméret:	0,63 mm-es szitán legfeljebb 5% maradjon fenn 0,20-es szitán legfeljebb 5% essen át
d) nedvességtartalom:	legfeljebb 1,3%
e) Higroszkóposság:	12 óra alatt legfeljebb 1,8%
f) Sűrűség:	1,7-1,8 g/cm 3
g) Térfogatsúly:	0,85 g/ml

Megjegyzés: A megadott értékek tájékoztató jellegűek, azoktól el lehet térni, ha az előírt gáznyomás értékét nem biztosítják

Az etalon feketelőpor gáznyomásának ellenőrzése 16-os kaliberű tölténnyel

A vizsgálótöltényhez szükséges elemek

Hüvely: Sima csövű fegyverhez való töltényhüvely, amelynek hossza 67,5-70 mm, a kupak magassága 8 mm.

Csappantyú: "double force"

Fekete lőpor: 3 g. A lőpor összenyomásának elkerülésére, azt kb. 0,6 mm vastag papír vagy műanyag hengerben kell a hüvely fenekére helyezni. Ennek magasságát a lőportérfogatnak megfelelően kell meghatározni.

Fojtás: 10- 12 mm vastag zsírozott filc.

Sörét: 2,5 mm átmérőjű, 33 g össztömegű.

Peremezés: 1,5 mm vastag kartonlappal lezárva.

A szerelt töltény hossza kb. 64 mm .

A töltényeket 24 órán át klimatizálni kell 21?1°C hőmérsékletű, 60?5% relatív nedvességtartalmú helyiségben.

Az így előkészített tölténynek 16/70-es nyomásmérő csőben - elektromechanikus eljárással mérve - P n = 275?25 bar nyomást kell létrehoznia.

 

22. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Megjegyzés: A Magyar Közlönyben föléhúzással jelölt szöveget technikai okokból aláhúzással jelenítjük meg.

Túlnyúlásos lőszerekre előírt zárolási hézag

A 2. melléklet 4) f) pontjában hivatkozott túlnyúlással tervezett lőszereknél a megengedett zárolási hézag értékeket a következő táblázat tartalmazza.

Kaliber	?L mm	Fe+?L mm
22-250 Rem.	0,08	0,18
220 Swift	0,10	0,20
222 Rem.	0,07	0,22
223 Rem.	0,07	0,17
222 Rem.Mag.	0,09	0,19
243 Win.	0,10	0,20
244 Rem	0,10	0,20
6 mm Rem.	0,10	0,20
257 Roberts	0,15	0,30
260 Rem.	0,10	0,20
270 Win.	0,10	0,20
7 mm-08 Rem	0,10	0,20
280 Rem.	0,10	0,20
284 Win.	0,11	0,21
30-06 Spring.	0,10	0,20
308 Win.	0,10	0,20
358 Win.	0,10	0,20
50 Browning	0,27	0,42

ahol ?La lőszer túlnyúlása, Fe az eredetileg megengedett zárolási hézag.

 

23. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez

Sörétes csővizsgáló lőszerek előírásai

Sörétes csővizsgáló lőszerekbe - kalibertől függően - a következő mennyiségű ólomsörétet kell tölteni:

Kaliber	Söréttömeg
10	38-47
12	33-42
14	30-37
16	27-34
20	23-30
24	21-28
28	19-25
32	15-21
410	7-13
9 mm	5-10

A második mérőhelyhez szolgáló lőszereknél el lehet térni ezektől a méretektől.

A megengedett legnagyobb sörétátmérő 3 mm.

 

 

 

 

 

 

Vissza    |   www.mkh.hu