Személyesen: 1031 Budapest, Gyöngysor u. 6.
Levélben: 1031 Budapest, Gyöngysor u. 6.
Telefonon: 347-6030
Telefaxon: 347-6039
E-mail-ben: mkh@mkh.hu
FIGYELEM !!!
A vizsgálatok díját az általunk adott postai csekkel postán, vagy a helyszínen bankkártyával lehet befizetni.
Pénztárunknál csak bankkártyás fizetésre van lehetőség!
A VIZSGÁLÓ ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE:
| Hétfőtől - csütörtökig |
a fegyverek átvétele vizsgálatra:
nyitvatartás: |
700-tól 1200-óráig,
700-tól 1400-óráig. |
| Pénteken |
a fegyverek átvétele vizsgálatra:
nyitvatartás: |
700-tól 1100-óráig,
700-tól 1200-óráig. |
Céges ügyfeleink számára az ügyfélfogadás előzetes egyeztetés során megbeszélt időpontban történik.
Kérjük segítse munkánkat azzal, hogy több fegyver esetén az itt mellékelt űrlapot kitöltve elhozza magával!
A vizsgálatra beadott fegyvereket, még aznap el kell vinni.
(Nem áll módunkban fegyvereket tárolni!)
A vizsgálat díjját a fegyver beadása után az általunk adott postai csekken a postán, vagy
a helyszínen bankkártyával lehet a pénztárba befizetni
FEGYVERVIZSGÁLAT Története
A tűzfegyverek ipari gyártásának elterjedésével párhuzamosan, 1891
óta létezik Magyarországon a polgári fegyverekre kötelezően érvényes
- a fegyverek vásárlóinak, használóinak biztonságát szolgáló - fegyvervizsgálat.
Hogy miért csak 110 éve? - kézenfekvő a válasz azok számára, akik
kicsit is ismerik a magyar történelmet, annak az országnak a történetét,
ahol 1526 óta csak az 1704-es Rákoczy-féle, majd az 1848-as szabadságharcok idején gyártottak fegyvert, mert 150 évig a török birodalom, 1692-től
pedig a Habsburg királyi ház nem nézte "jó szemmel", ezért
nem is engedte, hogy a rebellis magyarok bármilyen pisztolyt vagy
puskát gyártsanak. Az 1867-es kiegyezést követően a Kárpát medencében
nagy lendületet vett a gyáripar kialakulása, az Osztrák-Magyar Monarchia
keretén belül Budapesten 1891-ben a Fegyver és Gépgyár Rt. - a FÉG
- megkezdte a katonai és polgári puskák és pisztolyok gyártását
és a király ugyanebben az évben rendelte el a polgári fegyverek
vizsgálatát.
Még egy évnek sem kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar fegyvervizsgálók
nemzetközi tekintélyt szerezzenek, 1892-ben a monarchia, majd
a belgiumi Liége-i próbaállomás bélyegeit ismeri el viszonossági
alapon a magyar kereskedelmi miniszter. Az elismerések sora folyamatosan folytatódott, például 1909-ben a Német Birodalom ismerte el a
magyar próbaállomás koronás bélyegét és 1910-ben Magyarországon
is érvényessé váltak a német birodalmi lőfegyver-próbabélyegek.
1911-ben belga kezdeményezésre kezdődött el egy nemzetközi technikai bizottság felállítása, hogy egységesítsék Európában a fegyvervizsgálatokat. 1912-ben még részt vettek a magyar szakemberek a munkában, de 1914. július 15-én Brüsszelben a nemzetközi egyezmény aláírásán már nem vehettek részt, ugyanis a június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceget Szarajevóban meggyilkolták és a feszült nemzetközi helyzet az első világháborúba torkollott... így a megcsonkított Magyarország csak 1928-ban csatlakozhatott az egyezményhez és vett részt a Nemzetközi Állandó Bizottság, a CIP ülésein.
(Csak zárójelben, a világháború miatt a nemzetközi egyezményt aláíró országok is csak 1923 után kezdték el ratifikálni a szerződést.)
Magyarországon a fegyvervizsgálatot mindig a legkorszerűbb nemzetközi
eljárásokhoz igazították, függetlenül attól, hogy a II. világháborút
követően - a szovjet megszállás idején - minimálisra csökkent a polgári
fegyverek behozatala. Talán ezért döntöttek úgy, hogy a fegyverek
vizsgálatát el tudja látni a FÉG, amely egyre több vadászpuskát és
pisztolyt exportált és a próbajeleket változatlanul hagyta.
1971-ben ismét önálló és kötelező lett a polgári kézi lőfegyverek
vizsgálata, új tervezésű és ma is használt próbajelek születtek.
Magyarország megújította tagságát a CIP-ben, csatlakozott az 1969-ben
született modernebb nemzetközi egyezményhez.
A magyar fegyvervizsgálat
A 2004. májusában jelent meg a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. Törvény, majd 2004. szeptember 3-án lépett hatályba annak végrehajtási utasítása, a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet. E kormányrendelet szabályozza Magyarországon az új, valamint a használt polgári fegyverek vizsgálatának gyakoriságát. Ennek alapján minden lőfegyvert, színházi fegyvert a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott határidő lejártakor, de legalább tíz évenként - a tulajdonos költségére - kötelező bevizsgáltatni.
A fegyverek vizsgálata az átvétellel kezdődik. Az átvétel során
az ellenőr egy gyors szemrevételezéssel átvizsgálja a fegyvert,
és a rajta található azonosítókat megkeresi. Ha ránézésre hibát
talál, azonnal visszaadja a fegyvert javításra.
Amennyiben a fegyver vizsgálatra alkalmas, az azonosító adatok
bekerülnek a nyilvántartó rendszerbe. Ha ismételt vizsgálatra
kerül sor, természetesen már csak ellenőrizni kell az adatokat.
A kft. szigorúan őrzött számítógépes rendszerében jelenleg mintegy
240 ezer polgári lőfegyver műszaki adatait tartják nyilván.
Ezután következik a méretellenőrzés, illetőleg a tömegmérés.
A vizsgálatokat hiteles idomszerekkel és mérőeszközökkel végzik,
de nagy jelentősége van az ellenőrök sok éves tapasztalatának
és a folyamatos szakmai továbbképzésének.
A próbalövéssel történő vizsgálatra alapvetően két esetben kerülhet
sor.
Új fegyverek esetén kötelezően mindig végrehajtják. Ismételt vizsgálat
során csak akkor, ha ezt az ellenőr indokoltnak tartja. A fegyver
állapotának, biztonságos használatának ma is a legősibb, ugyanakkor
a legfontosabb próbája a lövéssel történő vizsgálat. Van amikor
a vizsgálathoz egyszerű normál vagy erősen bezsírozott normál
lőszert használnak és van amikor egy speciálisan erre a célra
készített, növelt nyomású csővizsgáló, ugynevezett tormentáló
lőszer kerül a csőben elsütésre. Minden próbalövés után ismételten
idomszeres és mérőeszközös ellenőrzésre kerül sor.
Ha a fegyver megfelelt az előírásoknak, beütik az ezt tanúsító
próbajelet és fegyver egy tanúsítványt is kap.
A lőszervizsgálat
A lőszervizsgálat alapját a hitelesítési eljárások és azok maradéktalan
végrehajtása jelentik. Az elektromechanikus nyomásmérő jeladók
elsődleges hitelesítése súlyfelrakásos, statikus hitelesítő présben
történik, szigorú műveleti utasítás szerint.
Másodlagos hitelesítési eljárás a jeladók esetén a dinamikus
módszer. Ekkor a zárt, olajjal töltött edénybe a mérendő és a
hiteles jeladót kell beszerelni. Az edény dugattyújára ejtett
súly szolgáltatja a nyomásimpulzust.
A kröseres nyomásmérési eljáráshoz használt rézhengerek hitelesítése
egy speciálisan erre a célra kialakított présben történik. Ennek
a hitelesítési eljárásnak a helyben történő elvégzése a CIP mérőállomások
között egyedülálló.
A kröseres nyomásmérési eljárás kiértékelése viszonylag egyszerűen, hosszméréssel és a hitelesítési táblázat használatával történik. Azonban csak a csúcsnyomásról ad tájékoztatást. Részben emiatt a kröseres vizsgálati eljárást a C.I.P. tagországok már csak korlátozottan alkalmazzák, a hiteles vizsgálatoknál azt kevés kivétellel felváltotta az elektromechanikus (piezzo mérőfejes) mérési eljárás.
Az elektromechanikus mérési eljárás, precíziós elektronikai berendezések és számítógépes programok felhasználásával történik, és képet ad a lövés teljes folyamatáról.
A lövedékek sebességének mérése a nagy sebesség és a kis méret miatt nem egyszerű dolog. A mérés elve az, hogy két jeladó között a repülési időt mérjük. Ez az idő a megtett út ismeretében megadja az ezen a szakaszon mért átlagsebességet.
A lőszerek működési vizsgálatát új és erősen használt fegyverekkel
is el kell végezni, hogy a biztonságos felhasználhatóságot garantálni
lehessen.
Ugye most már senki sem csodálkozik azon, hogy már a múlt században
is - még az életre-halálra menő párbajoknál is - fontosnak tartották
a fegyverek biztonságát ... és azóta mennyit fejlődött, mennyit
változott a világ, mennyit korszerűsödtek a polgári fegyverek.
A fegyvervizsgálat próbabélyege viszont változatlanul az egész
világon a fegyver használatának, használhatóságának a biztonságát
jelenti.
A 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közérdekű adatok.
www.mkh.hu
